Régóta léteznek olyan étrend-kiegészítők és szabadalmaztatott gyógyszerek, amelyek nem feltétlenül úgy hatnak, mint amit a dobozára írnak. A huszadik század eleje furcsa időszak volt.
Eben Byers-t például annyira elragadta a Radithor nevű „csoda” ital, hogy naponta többször is fogyasztott belőle.
A Radithor hatóanyaga azonban a rádium volt. Marie Skłodowska-Curie és Pierre Curie 1898-ban fedezte fel a rádiumot, és a 20. század első negyedében ezt a csodálatos fémet egészségügyi kezelésekre is gyakran használták.
Népszerű adalékanyag volt olyan termékekben, mint a fogkrém és hajkrém, sőt még az élelmiszer is. 1918-ban előállt William JA Bailey a Radithorral, az alapvetően rádium-226 és rádium-228-al dúsított vízzel. A férfi csalásért már ült a börtönben, ennek ellenére teljes gőzzel gyártotta a Radithort. Egy olyan terméket, amely állítólag számos betegséget meggyógyít.
Eben Byers, egy gazdag pittsburghi társasági szereplő, egykori amatőr golfbajnok és iparos volt. 1927-ben 47 éves volt, és egy vonat hálófülkéjének ágyáról leesve megsérült a karja. Gyógytornásza, Charles Clinton Moyar azt javasolta, hogy igya a Radithort.
Byers előszeretettel itta a gyógyszert. 1927 decemberétől átlagosan három üveg Radithort fogyasztott naponta, és két évig tartotta magát ehhez. Radithor iránti lelkesedése olyan nagy volt, hogy mindenkinek magasztalta annak erényeit, adott a barátainak, sőt még az egyik lovának is. Több mint 1000 üveggel fogyasztott belőle, mígnem 1930-ban elkezdtek kihullani a fogai. Akkor leállt, de már késő volt.
A radioaktív elemek bomlásuk során háromféle nukleáris sugárzást bocsátanak ki: alfa-részecskéket, béta-részecskéket és gamma-sugárzást. Az alfa-részecskék elég gyengék, nem tudnak áthatolni az ép bőrön, de a szervezetben nagy problémákat okoznak. A rádium kémiailag hasonló a kalciumhoz: lenyeléskor többnyire a csontban rakódik le, ott sugárzást bocsát ki, de rengeteg szövetkárosodást okoz.
Dr. Joseph Manning Steiner manhattani röntgenszakértő felismerte, hogy a Byersnál tapasztalt fej- és állkapocsfájdalmak az úgynevezett Radium Girls által jelentett tünetekhez hasonlóak. Azok a női gyári munkások rosszul lettek, akik rádium tartalmú anyaggal festették le az óra alkatrészeit. Byersért már semmit nem lehetett tenni, de a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság hozzálátott, hogy összeállítson egy eljárást Bailey ellen.
1931 szeptemberében Robert Hiner Winn ügyvéd meglátogatta Byerst Long Island-i otthonában, hogy interjút készítsen vele tapasztalatairól. A fiatal és szellemileg éber ember alig tudott beszélni. A fejét kötések borították. Két egymást követő műtéten esett át, amelyek során az egész felső állkapcsát, két elülső fog kivételével, és az alsó állkapocs nagy részét eltávolították. Testének csontszövete lassan szétesett, és lyukak keletkeztek a koponyáján, szinte az egész szétesett.
Byers 1932. március 31-i halálakor felboncolták. Halálát rák okozta, amely tönkre tette a csontjait és tályog keletkezett az agyán. A becslések szerint 36 mikrogramm rádium maradt a csontjaiban. A rádium halálos adagja a csontokban lerakódva akár 2 mikrogramm is lehet.
Byers teste annyira radioaktív volt, hogy egy ólommal bélelt koporsóban temették el. Radithort betiltották és a szabadalmaztatott radioaktív gyógyszeripar meghalt .
A tudósok 1965-ben exhumálták Byers maradványait, hogy tanulmányozzák a sugárzás emberi maradványokra gyakorolt hatását. Még mindig veszélyesen radioaktív volt. Valójában több mint kétszer annyira, mint amilyennek gondolták.
Mivel a rádium felezési ideje 1600 év, nem valószínű, hogy a közeljövőben jelentősen kevésbé lesz veszélyes. Az exhumálást követően Byerst visszazárták az ólommal bélelt koporsójába – írta a sciencealert .com.
