Sokan azt gondolják, hogy a teknősök a leghosszabb életű állatok, de a „jégcápa” mindent visz. Ha ez a hatalmas ragadozó beszélni tudna, mesélhetne a Habsburgokról, a francia forradalomról vagy akár az első atombombáról is – ennyi történelmet „élt már meg”. Olyan, mintha egy élő időkapszula lenne, ami évszázadok emberi történelmét hordozza magában.
Hogyan derül ki, hány éves?
A kutatók a cápa szemlencséjéből tudják megbecsülni az életkorát. A szem lencséjének közepe már az embrionális korban kialakul, és utána nem változik, így pontosan megmutatja, mikor született az állat.
Két fiatal példány szemében az 1950-es évek nukleáris kísérleteinek nyomait is megtalálták – pedig ezek a cápák még csak körülbelül 80 centiméteresek voltak, tehát messze nem felnőttek. Ez alapján legalább 60 évesek lehettek.
Hogyan szaporodik a Gröndlandi cápa?
A Grönlandi cápa élő utódokat hoz világra – a tojások a nőstény méhében kelnek ki, és a kis cápák így születnek meg. A kicsik születéskor körülbelül 40 centiméteresek, és elképesztően lassan nőnek.
Csak 150 éves korukban válnak ivaréretté, akkor is már négy méter hosszúak. A legnagyobb példányok akár 6–8 méteresre is megnőnek, és 400 éven át is elélnek. Felnőtt koruktól kezdve évente mindössze egy centimétert nőnek – ez is magyarázza, miért élnek ilyen sokáig.

Hányan élnek belőlük?
A pontos számot nem tudják a kutatók. A grönlandi cápák főként véletlenül kerülnek halászhálókba az északi-sarkvidéki vizeken, és gyakran kutyatáp készül belőlük. Mivel nagyon hosszú ideig élnek, lassan szaporodnak, így különösen sérülékenyek.
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) ezért figyelmeztető listára tette a fajt, amíg pontosabb adatokat nem sikerül gyűjteni a számukról és elterjedésükről.











