Thomas Friedman Pulitzer-díjas kommentátor a kilencvenes évek végén azt állította, hogy két olyan ország, ahol McDonald’s-üzletek vannak, még soha nem indított háborút. Az ikonikus amerikai gyorsétteremlánc most saját magával áll háborúban. A McDonald’s-nak ugyan nincsenek üzletei a Gázai övezetben vagy a megszállt Ciszjordániában, de Izrael már összecsapott a Hezbollah harcosaival a szomszédos Libanonban, ahol az amerikai lánc működik.
A muszlim és arab országokban, köztük a Kuvaitban működő McDonald’s franchise-ok támogatásukról biztosították a gázai palesztinokat.
A McDonald’s közel-keleti franchise-üzletei a konfliktus ellentétes oldalára álltak: a muszlim országokban működő fiókok elvetették a McDonald’s izraeli döntését, miszerint az ingyen ételt biztosít az izraeli hadseregnek.
A Szaúd-Arábiában, Ománban, Kuvaitban, az Egyesült Arab Emírségekben, Jordániában, Egyiptomban, Bahreinben és Törökországban működő franchise-ok elhatárolódtak izraeli partnerüktől, és közösen több mint 3 millió dollárt ajánlottak fel a Gázában bombázott palesztinok támogatására.
„Egyesítsük erőfeszítéseinket, és támogassuk a gázai közösséget, amivel csak tudjuk” – tette közzé vasárnap az X-en a McDonald’s Omán, amely 100 ezer dollárt ígért a gázai humanitárius segélyezési erőfeszítésekre.
Az izraeli hadsereg támogatásának bejelentése óta a McDonald’s Izrael „privátra” változtatta Instagram-fiókját az arab és muszlim országok fogyasztóinak háborgó bejegyzéseit követően.
Bár a McDonald’s a legikonikusabb amerikai márkák közé tartozik, éttermeinek többsége világszerte helyi tulajdonú és működtetésű.
A McDonald’s chicagói központja nem válaszolt a hírt közreadó Al Jazeera megkeresésére.
Annak ellenére, hogy 2022-ben Oroszországnak és Ukrajnának is volt McDonald’s-a, mégis háborúba keveredtek. Lám, a McDonald’s-birodalmon belüli konfliktusok is tükrözik a régió valódi feszültségeit és szenvedélyeit.
