Lehetővé teszi számunkra, hogy lássuk a körülöttünk lévő világot, közvetítsük az érzelmeinket, sőt, biometrikusan is felismerhetőek. De miből is áll valójában? Kezdjük a szem legfontosabb részeinek megismerésével.
„Leginkább (a szerkezetét tekintve) egy kamerához hasonlít” – mondta Dr. Parwez Hossain, a brit Southamptoni Egyetem szemészprofesszora. „Van a frontális optikai rendszer, amely a szaruhártyából és a lencséből áll, valamint a fényérzékeny terület, amelyet retinának nevezünk.”
A szaruhártya a szem sima elülső felülete, amely a lencsét fedi, és a szembe érkező fény nagy részét a szem hátsó részén lévő retinára fókuszálja. A szaruhártya túlnyomórészt egy kollagén nevű fehérjéből áll, amely nagyon szabályos mintázatba rendeződik, ami segíti a fény áthaladását a szemen. A kollagén emellett erősíti a szemet, ami azért fontos, mert ez a terület nagyon védtelen és ezért sérülékeny is.
A szaruhártya mögött található a lencse, amely a szembe érkező többi fényt a retinára fókuszálja. A lencse fehérjékből áll, amelyek fenntartják az átlátszóságát, és rugalmassá teszik, hogy változtatni tudja alakját, és így lehetővé teszi számunkra, hogy akár közel, akár távol lévő tárgyakat lássunk – írja a livescience.com.
Hossain szerint a retina a fényképészetben használt filmhez hasonlítható. Az idegsejtek, azaz neuronok 10 különböző rétegéből állnak, beleértve a fényre reagáló pálcika- és csapfénysejteket. Megvilágításkor ezek a sejtek elektromos impulzusokat generálnak. Ezek aztán a szem mögött található látóidegen keresztül az agyba jutnak, ahol látásként értelmeződnek.
A szem számos más struktúrája is támogatja a látást. Ezek közé tartozik a kötőhártya, amely egy átlátszó, vékony külső védőhártya, amely a szemhéj belső oldalát borítja, és a szem fehér részét – amely segít fenntartani a szem alakját – fedi.
A szem színes része, a szivárványhártya izomból áll, és a pupilla méretét szabályozza, vagyis a szivárványhártyán belüli fekete foltot, amely lehetővé teszi a fény átjutását a lencséhez. Az írisz színe attól függ, hogy mennyi melanin nevű pigmentet tartalmaz. A folyadékok, mint például az üvegtest és a víztartalmú folyadék, fenntartják a szem alakját, illetve táplálják azt.
Az öregedéssel a szem összetétele és szerkezete megváltozik. Az egyik fő terület, ahol ez történik, a szemlencse. „Ahogy öregszünk, a lencse megmerevedik, és elveszíti az alakváltoztatás képességét a fókuszálás során. A középkorúak esetében a fókuszálási képesség elvesztése azt jelenti, hogy a közeli fókuszáláshoz olvasószemüvegre van szükségünk” – mondta John Lawrenson, a City, University of London klinikai látástudományi professzora.
A lencse is kevésbé átlátszóvá válik, és „felhős” területek, úgynevezett szürkehályogok alakulhatnak ki. A 80 év feletti emberek több mint felének volt már valamikor szürkehályogja. Bár a legtöbb szürkehályog az öregedéshez kapcsolódik, más kockázati tényezők is vannak, mint a cukorbetegség és a dohányzás.
Lawrenson szerint egy másik gyakori, korral összefüggő szembetegség az időskori makuladegeneráció (AMD), amely a retina központi területén, a makulában jelentkezik. „Mivel a lencsesejtek és a retinasejtek nem újulnak meg, a lencse és a retina a legérzékenyebb a károsodásra a korral” – mondta Lawrenson. – „Az UV-fénynek való kitettség és a szem magas oxigénszintje olyan körülményeket teremt, amelyek a sejtek károsodásához vezethetnek.”
