A modern ember a Homo sapiensből fejlődött ki, és kis százalékunkban van Neander-völgyi DNS. De több ősi emberfaj is létezet. Egy újonnan felfedezett lánynak két különböző fajból származtak a szülei – az egyik neandervölgyi és egy másik egy olyan, amelyet nemrég fedeztek fel. Vagyis ő egy új fajhoz tartozik.
A lányt csontjai szélessége alapján 13 év körülire becsülték. A radiokarbonos kormeghatározás szerint valószínűleg 90 000 évvel ezelőtt halt meg. Ez a felfedezés megváltoztatja az emberi evolúcióról alkotott felfogásunkat. Kiderült, ugyanis, hogy ugyanabban az időben nem csak a Homo Sapiens és a Neander-völgyiek léteztek.
A neandervölgyiek 40 000 évvel ezelőtt haltak ki. Ma az eurázsiaiak mindössze 2%-a rendelkezik neandervölgyi DNS-sel. De több emberfaj is létezett több ezer évvel ezelőtt. Néhány közelmúltbeli felfedezés egy harmadik ősi emberfajt talált, amely hozzájárulhatott a homosapiens kialakulásához.
A harmadik emberfaj a Gyenyiszovai. Dél-Szibériában, Oroszországban található egy barlang az Altaj-hegység közelében, amelyet gyenyiszovai barlangnak hívnak. Nevét egy 18. századi remete után kapta, aki ott élt.
A tudósok a legrégebbi csontokat legalább 51 000 évvel ezelőttire datálták. A Max Planck Intézet kutatói bejelentették, hogy ez egy új emberfaj.
Ahhoz, hogy két faj kereszteződése termékeny legyen a DNS-ek fele-fele arányban kell legyenek. Ennek ismeretében érthető, hogy a neandervölgyiek és a Homo sapiens miért tudtak sikeresen keresztezni. A kutatók azt jósolták, hogy a gyenyiszovaiak más emberi fajokkal is kereszteződtek, függetlenül attól, hogy utódaik termékenyek lettek-e vagy sem.
Korábbi tanulmányokban feltételezték, hogy a neandervölgyieknek és a gyenyiszovaiaknak lehetnek közös gyermekeik, de nem gondolták hogy olyan szerencsések lesznek, hogy a két csoport tényleges utódait megtalálják.
Erről írt az exploredplanet.
