A húsfogyasztás mérséklése kulcsfontosságú a klímaváltozás lassításában és a közegészség javításában. Fertő Imre, a Corvinus Egyetem professzora és csapata felmérést készített, amelyben azt vizsgálták, hogy a résztvevők hajlandóak lennének-e heti egy napot húsmentesen tartani környezeti, egészségügyi vagy állatjóléti szempontok miatt.
Értékek és motivációk a húsmentes nap mögött
A kutatás a résztvevők értékorientációit is vizsgálta. Az erősebb szociális értékekkel rendelkező emberek inkább figyelembe veszik tetteik közösségi hatásait, míg az erősebb személyes értékeket képviselők inkább egyéni preferenciáik, céljaik és érdekeik alapján döntenek.
Az eredmények szerint a húsmentes nap bevezetésének legerősebb motivációja az egészség. Környezetvédelmi okokat leginkább azok említettek, akik már korábban is csökkentették húsfogyasztásukat, míg az állatvédelem játszotta a legkisebb szerepet – írta az Egészségkalauz.
Az értékek fontossága is kiemelkedett: akiknél a szociális értékek erősebbek voltak a személyeseknél, azok motivációtól függetlenül nyitottabbak voltak a húsmentes nap elfogadására.
„Hasonló mintázatok figyelhetők meg más európai országokban is: az egészségügyi előnyöket közvetlenebbnek és személyesebben relevánsnak érzékelik az emberek, míg az etikai és környezeti szempontok sokszor elvontabbak vagy másodlagosak maradnak”
– mondja Fertő professzor.
Hatékonyabb iskolai és helyi kezdeményezések
A kutatás szerint a hatékonyabb egészségfejlesztő akciók nem csupán információátadással dolgoznak, hanem az egészségügyi előnyökre fókuszálnak és közösségi élményt kínálnak.
Ilyen lehet a fenntarthatóság és proszociális értékek bevonása az iskolai tananyagba, közösségi élelmiszer-kezdeményezések támogatása, közös főzések vagy helyi élelmiszeres események szervezése. Az eredmények a Sustainable Futures-ben jelentek meg.
