Romlott az alvásminőségünk a Covid alatt
Hogy miért? Ennek magyarázata több dologban gyökerezik, nyilván sem járványhelyzet okozta bizonytalanság, sem a karantén nincs jó hatással az alvásunkra. Az AcNews Horváth Ágnes alvástrénert kérdezte.
Nőtt az alvásproblémákkal küzdők száma
„Többen jönnek hozzám, mint átlagosan. Azt gondolom, ennek több oka van. Egyrészt sokat vagyunk bent a lakásban, nem vagyunk annyit a szabadban, így fizikailag nem terheljük le magunkat eléggé, másrészt pedig nagyon sokat vagyunk online. Úgy gondolom, ez befolyásolhatja az alvásunkat, hiszen így fizikailag nem fáradunk el, viszont szellemileg kifáradunk, mert nagyon gyorsan túltelítődünk információval, amiből nagyon nehéz kikapcsolni”- kezdte az AcNewsnak a szakember.
A bizonytalanságot az emberi psziché híresen rosszul bírja
Okok között egyértelműen fellelhető a koronavírus okozta bizonytalanság, hiszen amióta felütötte a fejét a járvány, egymásnak ellentmondó vélemények árasztanak el bennünket, és nehéz kiszűrni, mit tekinthetünk megbízható forrásnak. Ezt Horváth Ágnes is megerősítette.
„A sok ellentétes információ, amit az interneten olvashatunk, még akkor is, ha nem foglalkozunk vele hatással van az emberre, a bizonytalanságot pedig az emberi psziché híresen rosszul bírja. Ezek az információk pedig megjelennek a tudatalattinkban és így az álmainkban is.”
Megnőtt a stressz-szintünk
Elég csak felmennünk a közösségi oldalakra, ha azt akarjuk megnézni, hogyan változott az emberek ingerküszöbe a koronavírus megjelenése óta. A Facebook minden eddiginél jobban ad táptalajt a különböző indulatos reakcióknak, már több mint egy éve lehetünk a hatalmas kommentharcok szemtanúi, melyeknek katalizátorai egyértelműen a járvány okozta gondok, különösképpen a mindenki által megélt bizonytalanság vált ki dühös reakciókat. A megnövekedett stressz-szint pedig nem tesz jót az alvásnak.
Rémálmokban sincs hiány
Az előzőből következik, hogy a sok egymással ütköző vélemény és információ könnyen befészkelődik a tudatalattinkba és rémálmokban manifesztálódik. Az alvásnak több fázisa van, ebből a legaktívabb a REM fázis, ekkor álmodunk. A REM fázis tehát egy nagyon fontos része az alvásunknak, hiszen ilyenkor dolgozik a legtöbbet az agyunk, próbálja elaborálni a napközben begyűjtött információkat és emlékeket.
„Több dolga van az ember agyának, mint korábban, és az említett bizonytalanság is tulajdonképpen ezekben az álmokban fejeződik ki”- osztja meg véleményét lapunknak Horváth Ágnes.
20 százalékkal többen nyúlnak nyugtatókhoz és altatókhoz
„Tavaly, a pandémia kitörésekor látott napvilágot egy amerikai kutatás, melyben a 2020. március és május közötti időszakot mértek, az eredmény magáért beszélt. Kiderült, hogy ebben az időszakban 20%-al több szorongáscsökkentő szert írtak fel, ami azt jelenti, hogy az emberek lényegesen nehezebben kezelték a stresszt, és 20%-kal több ember gondolta úgy, hogy gyógyszerek szedéséhez folyamodik, így kezelve a szorongást” - hoz fel egy érdekes felmérést a szakember.
Feltehetően többen keresik fel pszichiáterüket
Amerikában tehát egyértelműen kirajzolódott a pandémia megjelenése és a nyugtatók szedése közötti korreláció, Magyarországon pedig sokan fordulnak szakemberhez a különböző nyugtató hatású készítmények miatt.
„Magyarországi adatokat sajnos nem tudok mondani, de pszichiáter ismerőseimtől azt hallom, hogy egyfolytában csörög a telefonjuk. Illetve ismerek olyat is, akinek 15 éve volt pánikbetegsége, amit azóta tökéletesen kezel, de most sajnos úgy tűnik, 15 év után újra jelentkezett a szorongással járó betegsége.”
Az altató nem ördögtől való
Az alvástrénert arról is kérdeztük, hogy mit tegyünk, ha nem jön álom a szemünkre, érdemes-e például ilyenkor a polcon lévő altatóhoz nyúlnunk?
„Ha egy egészséges ember alvászavart tapasztalt, és már több napja küzd inszomniával, az se baj, ha beszedi az altatót. Fontos, hogy amennyiben az altatót 2-3 napig veszi be csak, tehát nem huzamosan, akkor lehet, hogy helyreáll az alvása és onnantól kedve el tudja hagyni az altatót, és magától alszik tovább. Viszont ha nem veszi be, az egész folyamat kumulálódik, és annyira kifárad az idegrendszere, hogy azután tényleg csak altatóval lehet majd helyretenni” - osztja meg tanácsait Horváth Ágnes az AcNewsnak.
Mit tehetünk a jobb alvásért?
Monitorozzuk magunkat, figyeljük meg, hogyan éltünk az elmúlt napokban, például változott-e a munkahelyi terhelés, kimaradt-e az edzés, változott-e a kelési és lefekvési időnk. Fontos, hogy tartsuk a feltöltődést garantáló szokásokat, ami lehet edzés vagy akár napközbeni meditáció, ezeket akkor se hagyjuk el, ha home office-ban dolgozunk. A kikapcsolást és stressz levezetést garantáló tevékenységeink legyenek rendszeresek, valamint elalvás előtt 1 órával már ne nyomkodjuk a telefonunkat!
