Az ország egyes területein, ahol jobb minőségű termőföldek vannak, január óta csak valamivel több, mint 100 milliméter eső esett. Ez pedig óriási gond, hiszen emiatt az árpából, búzából jóval alacsonyabb termésátlagra lehet számítani, mint tavaly Raskó György agrárvállalkozó, közgazdász szerint.
A 24.hu-nak nyilatkozó szakember kitért arra, hogy bár az alapkamat csökkenésével alacsonyabbak lettek a piaci hitelkamatok itthon, a környező országok továbbra is előnyben vannak. Náluk ugyanis még olcsóbb a hitel. Ez a versenyhátrány pedig megjelenik a terményárakban is régiós szinten. A fő probléma azonban továbbra is a fent említett aszály, valamint az üzemanyagárak emelkedése. Ezek miatt elmaradt a tavalyitól a termésátlag a szántóföldek és a kertészeti hasznon növények esetében is. Az agrárvállalkozó szerint pedig már most kijelenthető, hogy az agrárium lefelé húzza a magyar gazdaság idei teljesítményét.
Raskó György szerint a fenti problémát az is tartóssá teszi, hogy a vásárlók egyre inkább az olcsóbb boltokat keresik. Ráadásul az élelmiszerek közül az alacsonyabb árú, gyakran rosszabb minőségű termékeket részesítjük előnyben. Tapasztalatai szerint ez olyannyira igaz, hogy ma már azok is a diszkontokat keresik, akik korábban a minőségi termékeket választották.
A közgazdász 2022-ben még 1500 forintos kenyérárat jósolt 2023-ra, azonban a kilós átlagár végül 1000 forinton tetőzött. Ez mérséklődött idén tavaszra 830 forintra. Ennek oka a vásárlóerő bezuhanása volt. „Az élelmiszer-inflációt nem a kormányzati intézkedések, hanem a vásárlóerő csökkenése állította meg.” – jelentette ki. Raskó György azonban annak ellenére se festett pozitív képet a kenyérár jövőjéről, hogy őszről idén tavaszra végül csökkenő árakkal találkozhattunk. A búzatermelés ugyanis erősen elmaradt a tavalyitól, ami az árak emelkedését vetíti előre. Azonban nem valószínű, hogy a végfogyasztói élelmiszerárak érdemben növekedni fognak.
