Megelégelte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), hogy évente 21 milliárd forint kárt okoznak a vadállatok az erdő-és mezőgazdászoknak. Ugyanis a vadásztársaságok ebből csak 3 milliárd forintot térítenek meg. Azt is csak nehezen, hosszú ideig tartó csatározással, miközben a 18 milliárd forint marad a vadásztársaságok, vadásztatók zsebében. Na, ebből lett elege a NAK-nak. A kamara úgy döntött, ezentúl nemcsak a nevében, de a hétköznapokban is harcol a tagjai érdekéért. Ezért céget alapít, és a peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkár-követeléseinek behajtását. Így az érintettek minél hamarabb hozzájuthatnak az őket megillető pénzhez.
Az ötlet példaértékű, sajnos az autósok körében csak a Magyar Autóklub vállalja, hogy segít a tagjainak. Pedig az utakon egy tavalyelőtti MABISZ kimutatás szerint évente 15 ezer esetben történik vaddal ütközés. Mégis a közelmúltban hozott jogszabályok a vadkárok megtérítése kapcsán szinte hülye biztos módon védik a vadásztársaságok érdekeit. Emiatt az autósoknak szinte nulla az esélyük a kártérítésre. Aki vaddal ütközik, és nincs cascója, az mehet panaszra a sóhivatalba. Nem elég, hogy neki kell megtéríteni a kocsijában keletkező, gyakran több milliós kárt, ráadásul az elpusztult vad ára is őt terheli. És ez még a jobbik eset. Ha az autós nagyvaddal ütközik, nem ritka, hogy súlyos sérülést szenved, esetleg meg is hal.
Az infostart.hu információja szerint összesen mintegy 800 ezer nagyvad él Magyarországon. Napjainkban 17-szer több nagyvadat lőnek ki, mint az 1960-as években. Ennek ellenére az elmúlt két évtizedben pedig folyamatosan emelkedett a vadkárok mértéke. A drasztikusan növekvő vadkár fő oka a vad túlszaporodása: hatvan év alatt az öt nagyvad (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) létszáma legkevesebb ötszörösére nőtt.
