Rivalda
Egy vagyonért válna meg gazdája a Honecker bosszújaként ismert kisautótól.
Kiengedték Ferenc pápát a kórházból, már viccelődni is van kedve.
A 24 óráig elérhető Instagram-sztorijában magyarázta el az énekesnő, mi az igazság.
Szerhasználatra és addiktív viselkedésre is hajlamosító géneket és génvariánsokat azonosított egy nemzetközi kutatócsoport az ELTE és a Semmelweis Egyetem vezetésével. A felfedezés nemcsak a korábbi eredményeket erősíti, miszerint a függőség genetikai meghatározottságú lehet, hanem azt is, hogy egyes gének egyszerre többfajta szenvedélybetegség kialakulásához is hozzájárulhatnak.
Az eddigi tudományos publikációk elsősorban a génvariánsok és egy bizonyos típusú addikció összefüggéseire fókuszáltak. A mostani kutatásban viszont magyar, brit, amerikai és gibraltári egyetemek szakemberei a szerhasználathoz köthető és másfajta függőségek széles spektrumát, és ezek lehetséges kapcsolatát vizsgálták 32 génvariánssal.
A tanulmánysorozatban 3003 fiatal felnőtt potenciálisan addiktív viselkedési mintáit elemezték, többféle függőséget vizsgálva. A kutatók magyar középiskolákban, kollégiumokban és egyetemeken gyűjtöttek adatokat. A résztvevők életkora átlagosan 21 év volt, DNS mintát vettek tőlük, és egy kérdőívet töltettek ki velük.
A kutatók az alkoholfogyasztási és dohányzási szokásaikról, illetve arról kérdezték a fiatalokat, hogy milyen rendszeresen használnak kannabiszt vagy másfajta drogokat. Továbbá arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen gyakran vesznek részt hét potenciálisan addiktív tevékenységben (internethasználat, videójátékozás, közösségimédia-használat, fogadások, testedzés, hajtépés és evés).
„Az már korábban bebizonyosodott, hogy a genetika szerepe jelentős a különböző függőségek kialakulásában. Az örökletesség az addikció esetében 50-70 százalékra tehető, a többi a környezeti hatásokon múlik. Jelen tudásunk szerint ez több száz génváltozat együttes konstellációját jelenti, azonban a legtöbb specifikus genetikai variáns és azok neurobiológiai szerepe még nem, vagy alig ismert.
A jelenlegi elemzésben 29 összefüggést találtunk, melyek közül 9 maradt szignifikáns a statisztikai korrekció után is. Az eredmények azt mutatták, hogy egyes gének és variánsaik fogékonnyá tehetnek egy személyt bizonyos szerek használatára és más, potenciálisan addiktív viselkedésre is, vagyis az ezekkel a génváltozatokkal rendelkező emberek több típusú függőségre is hajlamosak lehetnek” – mondta Dr. Barta Csaba, a Semmelweis Egyetem Molekuláris Biológiai Tanszékének egyetemi docense.
Dr. Demetrovics Zsolt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora és a Gibraltári Egyetem Centre of Excellence in Responsible Gaming nevű intézetének elnöke hozzátette:
„Ezek az eredmények jelentősen hozzájárulhatnak a tudományos ismereteinkhez az addikció terén, mely világszerte milliókat érint. A PGA-kutatás újdonsága, hogy a szerhasználat és a nem szerhez köthető egyéb addikciók közötti kapcsolatot próbálja feltárni részleteiben, mely közelebb hozhat minket a különböző függőségek közötti átfedések megértéséhez. Például a problémás alkoholfogyasztásra való hajlam magasabb kockázatot jelenthet a szerencsejáték-, videójáték- vagy éppen a munkafüggőség kialakulásában. Ezek fontos szempontok lehetnek a betegek kezelési terveinek kialakításakor is.”
Marc N. Potenza, az amerikai Yale Egyetem Orvosi Iskolájának professzora és az intézményhez tartozó Center of Excellence in Gambling Research igazgatója elmondta:
„A legújabb publikációnk alátámasztja azt a feltételezést, hogy a genetika is felelős lehet a korábban megfigyelt addikciós átfedések kialakulásáért. További, nagyobb vizsgálati csoportot és más elemzési módszereket (például genom szintű asszociáció vizsgálat) használó kutatásokra van szükség ahhoz, hogy a mostani eredményeket megerősítsük.”
A PGA projekt szakemberei a nemek között is érdekes különbségekre bukkantak. Például az egyéb drogok (ami nem kannabisz) kipróbálása vagy használata jóval gyakrabban fordult elő a férfiak körében. Ugyanakkor nyugtatók szedésére inkább a nők voltak hajlamosak. A potenicálisan addiktív viselkedési formák közül a férfiakat a szerencsejáték érintette nagyobb arányban, míg az evészavarok és a túlzott közösségimédia-használat terén a nők felülreprezentáltak voltak a férfiakkal szemben.
