2025 májusában a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az áprilisi árakhoz képest is átlagosan 0,2 százalékos emelkedés történt– derül ki a KSH friss adataiból. Megint gyorsul az áremelkedés Magyarországon, ráadásul egy igencsak érzékeny ponton, az élelmiszerek körénél is látszik egy komolyabb ugrás.
Áremelkedés 2024 májusához viszonyítva:
- Az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,5 százalékkal), ezen belül a tojásé 26,0, az étolajé 25,3, a liszté 25,0, a kávéé 22,5, a csokoládé és kakaóé 22,3, a gyümölcs- és zöldségléé 14,1, a büféáruké 10,6, az alkoholmentes üdítőitaloké 8,4, a tejé 7,3, a kenyéré 6,9 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 30, a tejtermékeké 7,4, a párizsi, kolbászé 7,3, a sertéshúsé 1,6 százalékkal mérséklődött.
- A szolgáltatások 5,9 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 11,3, a lakbér 10,4, a járműjavítás és -karbantartás, valamint a lakásjavítás és -karbantartás mindkettő 9,9, az üdülési szolgáltatások 8,5 százalékkal.
- A szeszes italok, dohányáruk ára 7,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,9 százalékkal. A háztartási energiáért 5,3 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 11,4, a palackos gáz 6,8 százalékkal drágult.
- A tartós fogyasztási cikkek ára 2,2 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 22,7, a szobabútorok 4,1, az új személygépkocsik 4 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 0,8 százalékkal kevesebbe kerültek. A járműüzemanyagok ára 4,8 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,4 százalékkal drágultak.
… és 2025 áprilisához viszonyítva:
- A fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal nőtt, amiben meghatározó volt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 1,6 százalékos átlagos árnövekedése.
- A csokoládé, kakaó 2,6, a kávé 1,8, a büféáruk 1,2, a sertéshús 1,0, a liszt 0,9 százalékkal drágult. A termékcsoporton belül a tojás 2,5, a margarin 2,2, a tej 0,9 százalékkal kevesebbe került.
- A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 0,9 százalékkal, ezen belül a dohányáruk 1 százalékkal.
- A háztartási energia 0,8 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gázért 2,2 százalékkal többet, a palackos gázért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
- A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a telefon, internet szolgáltatások ára 2,2 százalékkal csökkent, a belföldi üdülés 3,8, a testápolási szolgáltatások 0,7 százalékkal drágultak.
- A járműüzemanyagok ára 1,9 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 0,3
Árrésstop: hosszú távon velünk maradhat
A 10 százalékos árrésstop eredetileg 30 alapélelmiszerre vonatkozott. Nemrég viszont a drogériás termékek egy részére is kiterjesztették, itt már 15 százalék a maximálisan engedélyezett árrés. A Nemzetgazdasági Minisztérium figyeli azt is, hogy a boltok más termékek árait nem emelik-e kompenzációként. Az árréskorlátozás mesterségesen alacsonyan tarthatja egyes termékek árát, a szakértők épp ezért attól tartanak, hogy az intézkedés kivezetésekor jelentős áremelkedés következhet.
Sokan arra számítanak, hogy az eredetileg néhány hónapra bevezetett, majd nyár végéig meghosszabbított árrésstop akár a 2026-os parlamenti választásokig is érvényben maradhat. A kiskereskedők kifejezetten ellenzik a szabályozást. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint ez a lépés a múlt gazdasági modelljeit idézi vissza. Különösen a kisebb üzletek számára jelenthet komoly nehézséget, egyesek üzletbezárásra is kényszerülhetnek – írja a Telex.
A friss inflációs adat, amely ismét gyorsuló árnövekedést mutat, további szigorításokat vetíthet előre. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban jelezte: ha az árrésstop nem eredményez érdemi árcsökkenést, akkor a kormány további intézkedéseket hozhat. Akár szélesebb termékkört is érintve. Az OKSZ ezzel kapcsolatban úgy reagált: a kereskedők nem felelősek az inflációért, és a május végéig alkalmazott árrésstop ellenére is emelkedtek a beszállítói árak. A szövetség szerint az állami beavatkozás torzítja a piaci versenyt, és hosszú távon a fogyasztóknak is hátrányos.
