„Az erőmű belső és külső kerítése közötti pufferzónában vettek észre aknákat. Az operatív személyzetnek nincs hozzáférése ehhez a területhez. A telephely belső területén szerencsére nem észleltek aknákat” – idézi Rafael Grossi, a NAÜ igazgatóját a krone.at.
Az orosz csapatok nem sokkal azután szállták meg az atomerőművet, hogy 17 hónappal ezelőtt megkezdődött az Ukrajna elleni támadás. Az erőmű többször is tűz alá került, ami a leállítás ellenére is nukleáris katasztrófától való nemzetközi félelmet keltett. Oroszország és Ukrajna hónapok óta azzal gyanúsítja egymást, hogy szándékosan katasztrófa szélére sodorják az atomerőművet, akár lövésekkel, akár aknák elhelyezésével. Július elején a vádak kiéleződtek. Azt mondták, hogy közeleg a támadás. Időközben a helyzet némileg megnyugodott.
A NAÜ, amelynek saját megfigyelői tartózkodnak az atomerőmű területén, a vita csúcspontján kijelentette, hogy nem látja az aknásítás jeleit. A nemzetközi nukleáris szakértők ugyanakkor arról számoltak be, hogy a telephelyet már korábban is aknázták, és hogy nem tudtak bejutni az erőmű minden területére.
Grossi elmondta, hogy ügynökségének tudomása volt arról, hogy a telephelyen kívül és a belül is raktak le aknákat bizonyos helyeken. „Az, hogy ilyen robbanóanyagok vannak a telephelyen, ellentétes a NAÜ biztonsági előírásaival és a nukleáris biztonsági irányelvekkel De saját megfigyeléseik alapján, az ügynöksége arra a következtetésre jutott, hogy ezeknek az aknáknak a felrobbantása nem befolyásolhatja a létesítmény biztonsági rendszereit” – mondta.
A gyalogsági aknák betiltásáról szóló szerződést 1997-ben fogadták el. Ukrajna 1999-ben csatlakozott hozzá, és 2005-ben ratifikálta. Oroszország nem csatlakozott a szerződéshez. A gyalogsági aknák felrobbannak, ha megérintik őket. Gyakran csak tenyérnyi méretűek, és a földről vagy a levegőből rakétákkal nagyobb területekre is el lehet őket juttatni.
