Az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa megállapodott az Atlanti-óceánon, az Északi-tengeren, a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren 2022 folyamán alkalmazandó halászati jogokról, az Egyesült Királysággal a végleges megállapodásig, 2022 első három hónapjában, ideiglenes fogási korlátokat fognak alkalmazni – közölte az uniós tanács kedden.
Az uniós Tanács brüsszeli ülésén létrejött megállapodás több mint 200, kereskedelmi forgalomba szánt halállományra vonatkozóan határozza meg a fogási korlátokat.
Közölték: mivel a közös halállományokról az Egyesült Királysággal folytatott konzultációk még folyamatban vannak, a végleges megállapodásig, 2022 első három hónapjában, az érintett fajokra ideiglenes fogási korlátokat fognak alkalmazni. Ezeket a legtöbb faj esetében a tavalyi korlátok 25 százalékában határozták meg, figyelembe véve a szezonális halászat sajátosságait.
Az Atlanti-óceán és az Északi-tenger halállományának az EU által önállóan kezelt, teljes kifogható mennyisége (TAC) a közönséges nyelvhalra vonatkozóan 36 százalékkal csökkent a Vizcayai-öböl északi és középső részén, de változatlan maradt az Írországtól nyugatra fekvő területeken. A Porcupine-padon a fekete tőkehal kifogható mennyisége szintén változatlan maradt a Vizcayai-öbölben és a portugál vizeken.
A déli szürke tőkehalra vonatkozó kifogható mennyiség 8 százalékkal csökkent, és továbbra is fennáll a közönséges tőkehal célzott halászatának tilalma. A közönséges tőkehal járulékos fogásaira vonatkozó kifogható mennyiség 21 százalékkal csökkent. A norvég homárt érintő kifogható mennyiség azonban 2000 százalékkal nőtt
A Földközi- és a Fekete-tenger vonatkozásában a Tanács abban állapodott meg, hogy 6 százalékkal csökkenti a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományokra vonatkozó halászati erőkifejtést, összhangban az EU azon jogi kötelezettségével, hogy 2025-ig el kell érni e fajok maximális fenntartható hozamát. A csökkentést a vonóhálós halászhajókra alkalmazzák majd: a horogsoros hajók esetében a legnagyobb halászati erőkifejtés a 2015. január 1. és 2017. december 31. közötti halászati napok számán fog alapulni.
A miniszterek arról is megállapodtak, hogy maximális fogási korlátozásokat vezetnek be a vörösgarnéla-, a kékgarnéla- és az óriásgarnéla-állományokra vonatkozóan.
A Fekete-tengeren a Tanács átültette a felülvizsgált többéves gazdálkodási terv keretében a nagy rombuszhalra megállapított uniós kvótát, és fenntartotta a sprattra (sprotnira) előző évben megállapított fogási korlátokat.
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács minden év decemberében ül össze, hogy meghatározza a kereskedelmi forgalomba szánt legtöbb halállományra vonatkozó következő éves fogási korlátokat – más néven a teljes kifogható mennyiségeket (TAC) -, valamint az egyes fajokra vonatkozó nemzeti kvótákat. A megbeszélések azokat az állományokat érintik, amelyeket az EU önállóan, illetve a szomszédos nem uniós országokkal közösen, vagy pedig a regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében kötött megállapodások révén kezel.
2020-ig a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeket az uniós és nem uniós vizekre vonatkozó átfogó megállapodás részeként kezelték, 2020 óta azonban külön rendelet tárgyát képezik. (MTI)
