ACNEWS

Az EU megállapodott a 2022-es halászati kvótákról

Az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa megállapodott az Atlanti-óceánon, az Északi-tengeren, a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren 2022 folyamán alkalmazandó halászati jogokról, az Egyesült Királysággal a végleges megállapodásig, 2022 első három hónapjában, ideiglenes fogási korlátokat fognak alkalmazni - közölte az uniós tanács kedden.

Hirdetés
Ad image

Az Európai Unió Mezőgazdasági és Halászati Tanácsa megállapodott az Atlanti-óceánon, az Északi-tengeren, a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren 2022 folyamán alkalmazandó halászati jogokról, az Egyesült Királysággal a végleges megállapodásig, 2022 első három hónapjában, ideiglenes fogási korlátokat fognak alkalmazni – közölte az uniós tanács kedden.

Az uniós Tanács brüsszeli ülésén létrejött megállapodás több mint 200, kereskedelmi forgalomba szánt halállományra vonatkozóan határozza meg a fogási korlátokat.

Közölték: mivel a közös halállományokról az Egyesült Királysággal folytatott konzultációk még folyamatban vannak, a végleges megállapodásig, 2022 első három hónapjában, az érintett fajokra ideiglenes fogási korlátokat fognak alkalmazni. Ezeket a legtöbb faj esetében a tavalyi korlátok 25 százalékában határozták meg, figyelembe véve a szezonális halászat sajátosságait.

Az Atlanti-óceán és az Északi-tenger halállományának az EU által önállóan kezelt, teljes kifogható mennyisége (TAC) a közönséges nyelvhalra vonatkozóan 36 százalékkal csökkent a Vizcayai-öböl északi és középső részén, de változatlan maradt az Írországtól nyugatra fekvő területeken. A Porcupine-padon a fekete tőkehal kifogható mennyisége szintén változatlan maradt a Vizcayai-öbölben és a portugál vizeken.

A déli szürke tőkehalra vonatkozó kifogható mennyiség 8 százalékkal csökkent, és továbbra is fennáll a közönséges tőkehal célzott halászatának tilalma. A közönséges tőkehal járulékos fogásaira vonatkozó kifogható mennyiség 21 százalékkal csökkent. A norvég homárt érintő kifogható mennyiség azonban 2000 százalékkal nőtt

A Földközi- és a Fekete-tenger vonatkozásában a Tanács abban állapodott meg, hogy 6 százalékkal csökkenti a Földközi-tenger nyugati térségében élő tengerfenéki állományokra vonatkozó halászati erőkifejtést, összhangban az EU azon jogi kötelezettségével, hogy 2025-ig el kell érni e fajok maximális fenntartható hozamát. A csökkentést a vonóhálós halászhajókra alkalmazzák majd: a horogsoros hajók esetében a legnagyobb halászati erőkifejtés a 2015. január 1. és 2017. december 31. közötti halászati napok számán fog alapulni.

A miniszterek arról is megállapodtak, hogy maximális fogási korlátozásokat vezetnek be a vörösgarnéla-, a kékgarnéla- és az óriásgarnéla-állományokra vonatkozóan.

A Fekete-tengeren a Tanács átültette a felülvizsgált többéves gazdálkodási terv keretében a nagy rombuszhalra megállapított uniós kvótát, és fenntartotta a sprattra (sprotnira) előző évben megállapított fogási korlátokat.

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács minden év decemberében ül össze, hogy meghatározza a kereskedelmi forgalomba szánt legtöbb halállományra vonatkozó következő éves fogási korlátokat – más néven a teljes kifogható mennyiségeket (TAC) -, valamint az egyes fajokra vonatkozó nemzeti kvótákat. A megbeszélések azokat az állományokat érintik, amelyeket az EU önállóan, illetve a szomszédos nem uniós országokkal közösen, vagy pedig a regionális halászati gazdálkodási szervezetek keretében kötött megállapodások révén kezel.

2020-ig a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeket az uniós és nem uniós vizekre vonatkozó átfogó megállapodás részeként kezelték, 2020 óta azonban külön rendelet tárgyát képezik. (MTI)

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés