Franciaország drámai lépésre készül: Emmanuel Macron elnök már a héten bejelentheti egy új, önkéntes katonai szolgálat bevezetését. A döntés hátterében a világpolitikai feszültségek látványos növekedése áll, miközben az uniós országok egymás után térnek vissza a katonai szolgálat valamely formájához.
A francia elnök szerint Európa ma egyre nagyobb veszélyben van, és aki biztonságra törekszik, annak képesnek kell lennie az elrettentésre is.
„A bizonytalanság és a növekvő feszültségek világában, ha valóban biztonságban akarunk lenni, el kell tántorítanunk másokat attól, hogy betörjenek hozzánk”
– fogalmazott Macron, aki az utóbbi időben egyre nyíltabban beszél arról, hogy az ukrajnai háború tartóssá vált, és Franciaországnak nemcsak erős hadseregre, hanem „kollektív mozgósítási képességre” is szüksége van. Ezzel a lépéssel Párizs lényegében visszatérne ahhoz a hagyományhoz, amelyet 1997-ben Jacques Chirac idején függesztettek fel.
A tervek szerint a szolgálat évente akár 10–50 ezer fiatalnak nyithatja meg kapuit, átlagosan tíz hónapos időtartammal és fizetéssel. A cél nemcsak a haderő erősítése, hanem egy mozgósítható tartalék létrehozása arra az esetre, ha Európát hosszabb távon is elérné a konfliktus szele. A francia hadsereg jelenleg 200 ezer aktív katonát és 47 ezer tartalékost foglalkoztat – ez a szám 2030-ra 210 ezerre, illetve 80 ezerre nőhet.
A kezdeményezés sok politikus körében támogatásra talált, akik szerint ez erősítheti a honvédelmi szellemet és újra megtöltheti tartalommal a patriotizmus fogalmát. Akadnak azonban visszafogottabb hangok is, akik óvnak a sorozás részleges visszahozásától, és inkább a professzionális hadseregben bíznak. Akárhogy is: az üzenet világos. Franciaország felkészül arra, hogy Európa békéje többé nem magától értetődő – és erre a fiatal generációknak is számítaniuk kell.
