A magyar kormány nem az elhibázott uniós szankciókban hisz, hanem abban, hogy helybe kell vinni a segítséget a különböző válsághelyzetekben, és azokat enyhíteni nem szankciókkal, hanem segélyezéssel és kölcsönös partnerséggel lehet – jelentette ki Azbej Tristan, az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár hétfőn Brüsszelben az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Az államtitkár a Hungary Helps delegációjának élén látogatott Brüsszelbe, ahol a magyar állandó képviselet kezdeményezésére másodízben tartottak nemzetközi kerekasztal-konferenciát a nemzetközi kulturális örökség védelméről. Az államtitkár emellett egyeztetéseket folytatott Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztossal.
Azbej Tristan az MTI-nek elmondta: mindkét találkozójának az volt a lényege, hogy a magyar kormány kész az Európai Unióval együttműködni az unión kívüli szolidaritás vállalásában, legyen szó humanitárius támogatásról, fejlesztési együttműködésről vagy a kulturális örökség védelméről. Mint mondta, a nemzetközi kulturális örökség védelme az EU olyan támogatási területe, amelyben Magyarország zászlóvivő: a magyar kormány felismerte, hogy a különböző uniós szomszédsági területeken, illetve a válságövezetekben, a segélyezési, valamint a fejlesztési politika szerves részéve kell tenni az örökségvédelmet. Kifejtette: a kulturális örökségvédelemre szükség van például az üldözött keresztény közösségek esetében, ugyanis általában ezeknek a közösségnek számít, hogy megőrizhessék kultúrájukat, megélhessék identitásukat. Véleménye szerint ez segít, hogy erős közösségekben maradjanak, és ne a migrációt válasszák.
Az államtitkár elmondta, hogy a brüsszeli konferencián ennek az elvnek a mentén áttekintették a kulturális örökség védelemről szóló tanácsi következtetések 2021-es elfogadása óta eltelt év eseményeit. A tanácskozáson Ódor Bálint állandó képviselő mellett számos ország nagykövetei vettek részt, valamint a francia Aliph örökségvédelmi szervezet és az UNESCO, továbbá az uniós biztosok hivatalának magas szintű képviselői. A konferencia azzal a következtetéssel zárult, hogy a magyar kezdeményezésű tavalyi tanácskozás és annak utókövetése óriási lökést adott az európai folyamatoknak, a kulturális örökségvédelem számos fontos uniós dokumentumban és jogszabályban jelent meg, és több, az EU által finanszírozott művelet fontos komponenssé vált – tette hozzá.
Az államtitkár a konferencián – elmondása szerint – azt hangsúlyozta: fontos, hogy az uniós intézmények, továbbá a tagállamok a magyar példát követve közvetlen partnerségbe lépjenek egyházi szereplőkkel. Továbbá – tette hozzá – az is szükséges, hogy az EU nemzetközi támogatáspolitikájába ne csak a régi nagy tagállamok, hanem az új tagállamok nemzetközi fejlesztési ügynökségeit is vonják be.
Várhelyi Olivérrel tartott találkozójával kapcsolatban elmondta: megállapították, hogy az uniós szomszédságpolitika célkitűzései és a Hungary Helps Program fő prioritási pontjai között több átfedés van. Az EU-nak és Magyarországnak is érdeke például, hogy a többrétű válsággal küzdő Libanon helyzete stabilizálódjon, de a magyar nemzetközi segélyezési és fejlesztési politika és az uniós szomszédságpolitikában is vannak közös pontok, például a Nyugat-Balkán esetében, ahol a Hungary Helps Program igen aktív.
Azbej Tristan arra is kitért, hogy a Hungary Helps Programnak fontos része a vallásüldözésnek kitett csoportok megsegítése, a program kézzelfogható segítséget adott hitelvű kezdeményezéseknek Afrika számos országában és Közel- Keleten, ahol a keresztényeket erőszakos atrocitások érték. Véleménye szerint a nyugati országok liberális politikusai részéről van egy olyan kísérlet, hogy a keresztényüldözést mint jelenséget nem a valláshoz kötik, hanem megpróbálják más okokkal magyarázni.
„Míg a tények azt mutatják, hogy a kereszténység a világ legküldözöttebb vallása, különböző kutatások szerint több mint 300 millió ember szenved el diszkriminációt vagy tömeges erőszakot hite miatt” – emelte ki. Véleménye szerint a vallási alapú atrocitásokat a „liberális woke oldal” megpróbálja politikai ideológiai alapon eljelentékteleníteni. „Ez az oldal a kereszténységet megpróbálja egy elnyomó és agresszív eszmének beállítani, és ebbe a hamis narratívába nem illik bele a keresztényüldözés valósága” – hívta fel a figyelmet az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős magyar államtitkár. (MTI)
