Az orosz védelmi minisztérium által előterjesztett módosítás értelmében a tartalékos katonák az ország határain kívül is részt vehetnek hadműveletekben vagy terrorellenes akciókban. Andrej Kartapolov, az orosz parlament védelmi bizottságának elnöke megerősítette, hogy a változtatás lehetővé teszi a tartalékosok Ukrajnába vezénylését.
A magas toborzási bónuszok és fizetések ellenére sem akarnak háborúzni
Az washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete, vagyis az ISW emlékeztetett: korábban csak hadiállapot esetén küldhettek tartalékosokat külföldre, ám a Kreml az ukrajnai háborút „különleges műveletnek” nevezte, így ez eddig jogilag tilos volt. Az új törvény szerint speciális egységek jönnek létre energetikai létesítmények védelmére, de valójában a tartalékosok külföldi bevetését is lehetővé teszi, akár kétmillió ember mozgósításával.
„Bár hivatalosan még nem hirdettünk hadiállapotot, de valójában nagyszabású katonai műveleteket folytatunk. Viszont az eddigi törvények ebben akadályozták a védelmi minisztériumot, de ezeket most megváltoztattuk.”
– jelentette ki Alekszej Zsuravljov az RTVI-nek.
Oroszországban kétszintű tartalékos rendszer működik. Alapvetően mindenki annak számít, aki sorkatonai szolgálatot teljesített, ám a leszerelők szerződést köthetnek a védelmi minisztériummal, amely alapján úgynevezett aktív tartalékállományba veszik őket. Ez azt jelenti, hogy bármikor behívhatók hadgyakorlatokra vagy további kiképzésekre. A rendelkezésre állásukért viszont havi díjazást fizet a hadsereg. A jogászszövetség már idézett alelnöke azt magyarázta, hogy az új rendelkezés egyelőre csak az ilyen, aktív tartalékosokra vonatkozik, nem pedig minden katonaviselt orosz férfire és nőre – írta az Infostart.
Nyugati elemzők szerint az orosz hadsereg súlyos veszteségeket szenved Ukrajnában, amelyeket már nehezen tud pótolni. A magas toborzási bónuszok és fizetések ellenére egyre kevesebben jelentkeznek, mivel terjed a híre a fronton uralkodó embertelen körülményeknek és értelmetlen veszteségeknek.
Toborzás Afrikában és a Közel-Keleten
A Politico szerint Oroszország idén eddig 281 550 katonát veszített – derült ki egy, az ukrán titkosszolgálat által megszerzett és a Telegramon közzétett moszkvai dokumentumból. Eszerint 86 744 katona meghalt, 33 966 eltűnt, 158 529 megsebesült, 2311 fogságba esett. A Frontelligence Insight és más szakértők hitelesnek tartják az adatokat. Az ukrán kihallgatások szerint az orosz hadseregben minden halottra mindössze 1,3 sebesült jut – szemben a vietnámi háború 1:10-es vagy az iraki 1:7,3-as arányával. A Politico azt is megjegyzi, hogy más, szintén nyílt forrásokból dolgozó szakértők ugyancsak hitelesnek tartják az orosz veszteségekről szóló jelentést.
Szakértők szerint az orosz hadsereg hatalmas veszteségei a gyenge egészségügyi felkészültség és a sebesültek kimentésének hiánya miatt vannak. Sok katonát egyszerűen hátrahagynak a harctéren. Az ISW becslése szerint havonta 31 600 újonc lép be, miközben 35 193-an esnek el vagy tűnnek el.
„Úgy tűnik, egyelőre hajlandók elviselni ezeket a veszteségarányokat, még akkor is, ha ezzel alig érnek el számottevő katonai sikereket” – vonta le a következtetést az ISW.
A súlyos veszteségek miatt az orosz hadsereg már Afrikában és a Közel-Keleten is toboroz önkénteseket. A Politico szerint míg 2023–2024 között 394-en jelentkeztek, 2025 első felében már 651-en. Moszkva főként szegény régiókban toboroz, ahol a bónusz akár tízévnyi keresetnek felel meg. A toborzók azt ígérik, hogy a jelentkezők csak kisegítő feladatokat kapnak, ám valójában mindannyiukat az ukrajnai frontra küldik, ahonnan kevesen térnek vissza élve.
„Ha ez a tendencia folytatódik, a Kremlnek drasztikus intézkedésekhez kell folyamodnia, különben nem lesz képes megbirkózni a frontokon a létszámhiánnyal”
– mondta a Politicónak a Frontelligence Insight elemzője, és hozzátette: „A 2025. júniusi adatok alapján Oroszország havonta nagyjából 8400–10 500 embert veszített el Ukrajnában.”
