Egy új IBRiS-felmérés szerint a lengyel társadalom erősen megosztott abban a kérdésben, hogy kiállnának-e hazájuk védelmére háborús fenyegetés esetén.
A válaszadók 49,1 százaléka mondta, hogy nem vállalna szerepet az ország védelmében, ebből 17,9 százalék „határozottan nem”, míg 31,2 százalék „inkább nem” választ adott. Ezzel szemben 44,8 százalékuk jelezte, hogy részt venne a védelemben, 20,7 százalék „határozottan igen”, 24,1 százalék „inkább igen” válasszal. 6,1 százalék bizonytalan maradt.
A korosztályok között nagy különbségek mutatkoznak. A 18–29 évesek 69 százaléka nem védené az országot, és egyetlen válaszadó sem mondta, hogy „határozottan” részt venne a harcban. A legnagyobb harci készséget a 30–49 évesek mutatták: átlagosan 60 százalékuk vállalná a védelmet.
Nemek szerint is éles a különbség: a nők 55 százaléka nem, míg a férfiak 54 százaléka igent mondott a haza védelmére.
A politikai hovatartozás szintén erősen befolyásolja a hozzáállást. A PiS (Jog és Igazságosság) szavazóinak 56 százaléka vállalná a védelmet, a KO (Polgári Platform) kormánypárt híveinél ez 49 százalék. A Szabadság és Függetlenség Konföderáció támogatói 44 százalékban mondtak igent. A legkevésbé hajlandóak a részvételre a Lengyelország 2050 és PSL (Lengyel Néppárt) választói (csupán 26 százalékuk), valamint a baloldali szimpatizánsok 36 százaléka – írja a Polsatnews.
Az eredmények azt mutatják, hogy Lengyelországban a társadalom közel fele hezitálna vagy elutasítaná a fegyveres védekezést, ami komoly kérdéseket vet fel a nemzet biztonsági felkészültségével kapcsolatban.
