„Tisztázó megbeszéléseket folytatunk, hogy miről szól ez a törvény” – mondta Orbán Viktor arra a kérdésre Brüsszelben, hogy mit lép a magyar kormány a Szlovákiában elfogadott, a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönbüntetéssel sújtó új törvényre – írta a Telex.
Orbán Viktor szerint a magyar jogrendben nincs olyan kategória, amelyet ne lehetne megkérdőjelezni, kivéve a holokauszt tagadását, amelyet törvény büntet. A miniszterelnök a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban azt mondta: azok létezésének tényét senki nem vitatja, a vita kizárólag arról szól, helyes-e, hogy ezek a jogszabályok ma is hatályban vannak. Hozzátette, a kormány kapcsolatban áll a felvidéki magyar közösségekkel, és „majd meglátják, szükség van-e további lépésekre”.
A kérdésre reagált Szijjártó Péter külügyminiszter is Brüsszelben. A Magyar Hang beszámolója szerint Szijjártó azt mondta, a kormány minden rendelkezésére álló eszközt bevet annak érdekében, hogy a felvidéki magyarokat ne érje hátrány. Tájékoztatása szerint folyamatos egyeztetés zajlik a szlovák kormánnyal, amelynek képviselői biztosították arról, hogy a szabályozás nem a magyar nemzeti közösség ellen irányul.
Szlovákia egy hete fogadta el azt a törvényt, amely akár hat hónap szabadságvesztéssel is büntetné a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. A második világháború után elfogadott dekrétumok a kollektív bűnösség elve alapján magyar és német lakosok százezreit fosztották meg állampolgárságuktól, vagyonuktól és lakóhelyüktől. Bár a jogszabályok ma is a cseh és a szlovák államrend érinthetetlen alapjának számítanak, emberi jogi szempontból ma már nem állnák ki a próbát.
Az ügy azután került ismét a szlovák belpolitika fókuszába, hogy az ellenzéki Progresszív Szlovákia felszólította a kormányt a korábbi földelkobzások rendezésére. Michal Šimečka pártelnök szerint a kormány javaslata akár őt és több ezer másik embert – köztük sok felvidéki magyart – is börtönbe juttathat.
A vita hátterében az is áll, hogy a 2010-es években autópálya-építésekhez kapcsolódó kisajátítások során a Szlovák Földalap több esetben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva tagadta meg a kártalanítást, még olyan földeknél is, amelyeket az eredeti tulajdonosok örökösei használtak a rendszerváltás után.
