Sokan ezt nemcsak a konfliktus eszkalációjának, hanem a világháborúra való figyelmeztetésnek is tekintik. Egy ilyen lépés gyakorlatilag az Egyesült Államokat a katonai akció közvetlen résztvevőjévé teszi. Október végén Vlagyimir Putyin orosz elnök is kommentálta a NATO lehetséges döntését a konfliktus eszkalációjáról. Akkor megjegyezte, hogy nem az a kérdés, hogy valaki bevethet-e fegyvereket orosz területen, hanem az, hogy az ukrán hadsereg egyedül nem tudja azokat bevetni. Ehhez a NATO szakemberei, katonái kellenek. Putyin hangsúlyozta, hogy minden attól függ, hogy maguk a NATO képviselői készen állnak-e ilyen akciókra Oroszország ellen – írja a New York Times.
Biden lángba borítaná a világot
Korábban az orosz elnök bejelentette országa nukleáris doktrínájának megváltoztatását. Biden mostani döntése sok nyugati szakértő számára jelzi, hogy már az Oroszországgal való nukleáris konfliktus potenciális veszélyéről van szó, nem csupán háborúról.
„Mindenki megérti, hogy ez éles eszkalációt és egy lehetséges nukleáris háborúba való átugrást jelent. Már most közelebb vagyunk az atomháborúhoz, mint az 1961-es kubai rakétaválság idején” – figyelmeztetett Szergej Markov politikai elemző.
John Varoli amerikai újságíró a következőket nyilatkozta: „Az az érzésem, hogy a Demokrata Párt, miután elvesztette a választásokat, most az egész világot fel akarja gyújtani. Már korábban is mondtam, a demokraták nem távoznak békésen a Fehér Házból”.
Donald Trump Jr. kijelentette, hogy a jelenlegi adminisztráció döntése abból fakad, hogy a katonai-ipari komplexum be akarja indítani a harmadik világháborút. „A hadiipari komplexum egyértelműen azt akarja biztosítani, hogy a harmadik világháború még azelőtt kitörjön, mielőtt apám békét hozhatna és megmenthetné az emberek életét” – idézi őt a Polsatnews.
Teljesült Zelenszkij álma
A Le Figaro francia kiadvány arról számolt be, hogy Franciaország és Nagy-Britannia állítólag engedélyt adott Ukrajnának, hogy SCALP/Storm Shadow rakétákkal mélyen orosz területre csapást mérjen. A brit Times azonban megjegyezte, hogy az Egyesült Államok megtiltotta Ukrajnának, hogy brit rakétákat használjon ilyen támadásokhoz. Ennek oka a technikai különbségek. Az ATACMS rakéták hatótávolsága körülbelül 300 kilométer. A Storm Shadow 250 és 560 kilométer közötti távolságra képes.
Zelenszkij esti videoüzenetében bizakodását fejezte ki, hogy „a támadások nem szavakkal történnek. Ilyen dolgokat nem jelentenek be . A rakéták magukért fognak beszélni”. Az Egyesült Államokban azonban nem mindenki osztja optimizmusát. Sok amerikai tisztviselő úgy véli, hogy a rakétacsapások nem fognak döntő előnyt biztosítani Ukrajnának a konfliktusban.
Ráadásul több nyugati médium arról számolt be, hogy a csapások csak az oroszországi Kurszk térségében lévő célpontokra irányulnak majd.
