Szuperalagút segíti a közlekedést a jövőben.
Döntött a kormány a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiáról, megjelent a Magyar Közlönyben a vonatkozó kormányhatározat.
A kormány elfogadta az Európai Unióval közösen kidolgozott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát (BAVS) – jelentette be Facebook-oldalán Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára. Kijelentette, hogy a döntés alapján „a következő két évtized nemzeti kormányai újabb 3 ezer milliárd forintot (plusz HÉV-fejlesztésre további ezer milliárdot) fordítanak Budapest és a várostérség közlekedésének jelentős fejlesztésére, döntően EU-s forrásokból.”
A húsz évre szóló terv első 1500 milliárd forintjára már garantált európai uniós forrás lesz 2027-ig. A Magyar Közlönyben szereplő kormányhatározat szerint az elfogadott BAVS kijelöli Budapest és a fővárosi agglomeráció vasút- és HÉV-fejlesztésének rendszerszintű irányait és céljait, ideértve az egységes elővárosi vasúthálózat fejlesztésének egymásra épülő lépéseit, az egyes vonalak kapacitásának bővítéséhez és a kínált szolgáltatás fejlesztéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek révén a Budapestet és vonzáskörzetét érintő vasúti és HÉV-közlekedést igénybe vevők száma összességében megduplázható, és
A kormány elfogadta a stratégia végrehajtását szolgáló, 2021–2040 közötti időszakra vonatkozó, a határozat mellékletében ismertetett indikatív intézkedési tervet. Következik a hazai és uniós források biztosítására vonatkozó tervek összeállítása, valamint a projektjavaslatok előterjesztése a kormány részére. Emellett részletes intézkedési terv készül a vasútállomásokon és vasúti megállóhelyeken P+R parkolók és B+R tárolók, a kötöttpályás hálózatra ráhordó buszjáratok részére megállók és szükség esetén buszfordulók kapacitásának bővítésére.
A kormányhatározat mellékletében tételesen felsorolják az egyes vasúti és HÉV-fejlesztéseket, azok jelenlegi állását, valamint tervezett befejezési dátumát a ferihegyi repülőtér vasúti kapcsolatának megvalósításától a szerelvényfordító állomások telepítéséig.
Fürjes Balázs a döntéssel kapcsolatban a Facebookon úgy értékelt, hogy a külső kerületekből és az agglomerációból ma szinte „mission impossible” a városba jutás és a hazamenetel. Naponta egymillió ember közlekedik autóval az agglomerációból és a külső kerületekből a belső városrészekbe dolgozni, tanulni, szolgáltatásokat igénybe venni. „Érthető, hogy autóval jönnek, mert a tömegközlekedés nem elég megbízható, nem elég sűrű, gyors és kényelmes. Órákat állunk dugóban. A belvárost megbénítja a túl sok egyidejú fővárosi útlezárás, forgalomkorlátozás, a sokak által kritizált sávlezárások. Nemcsak az időnket vesztegetjük, hanem a levegő is rosszabb, és óriási stressz a munkába vagy hazajutás. A helyzet magától csak rosszabb lesz: a külső kerületek és a főváros környéki települések népessége folyamatosan nő.”
A MÁV teljes éves utasforgalmának 75 százalékát (hévvel együtt ez évi 160 millió fő) ma is Budapest és a főváros agglomerációja közötti közlekedés adja. A helyzet megoldásában értékelése szerint a vasút a város és környékének aranytartaléka.
„A megoldás a közösségi közlekedés folyamatos fejlesztése, vonzóbbá tétele, a hiányzó északi (Aquincumi) és déli (Galvani) peremhidak, kapcsolódó körúti elemek megépítése, ezzel a belváros tehermentesítése, és nagyszámú P+R, B+R parkoló létesítése külső csomópontokon, hogy le lehessen tenni az autót, biciklit.” -írja Fürjes.
Fürjes Balázs rámutatott: a fejlesztés országos és európai jelentőséggel is bír, hiszen Budapest ma szűk keresztmetszet a vasútnak. „Vonattal a Duna nehezen, csak egyetlen ponton (Déli összekötő) átjárható – miközben európai vonalak és az országos személyközlekedés is utat keresne itt kelet és nyugat, észak és dél között.” Hozzátette, a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia garantálja a főváros vasúti szempontú átjárhatóságának biztosítását. Azt akarják elérni, hogy a vasút fejlesztésével megduplázódjon az elővárosokból vasúttal érkezők és oda hazatérők száma. „A tapasztalat bizonyít: ilyen duplázás történt a nemrég felújított esztergomi és székesfehérvári vonalakon” – tette hozzá az államtitkár.
A célok szerint:
minden elővárosi vasútállomásról óránként legalább négy vonat indul majd Budapestre,
átszállás nélkül legalább három metróvonal lesz elérhető,
megduplázódik az agglomerációból Budapestre vonattal és nem autóval érkezők száma.
megvalósul az integrált tarifaközösség, az utazás során elegendő lesz egyetlen bérlet vagy jegy vasútra, buszra, metróra, villamosra.
Ehhez a vasút átfogó korszerűsítése szükséges:
a kormány által megkezdett korszerű járműbeszerzés tovább folytatódik, már most sokan használják az új Flirt és KISS-vonatokat.
Folyamatosan megújítják a vasútállomásokat.
Sokkal nagyobb kapacitású átmenő rendszerű pályaudvarokat hoznak létre a jelenlegi fejpályaudvarok helyett.
fejlesztik az infrastruktúrát, Budapestet behálózó szolgáltatást hoznak létre. „A Kelenföldet, a Délit és a Nyugati pályaudvart összekötő vasúti alagút megépítésével egy több, mint 100 éves tervet valósítunk meg.
Újjászületnek a felszabaduló rozsdaövezetek, új közösségi terek, parkok jöhetnek létre.
