Lengyelország, Magyarország és Szlovákia továbbra is szembemennek Brüsszellel, miközben hatályba lépett az Európai Unió és Ukrajna közötti megújított kereskedelmi megállapodás. Az Európai Bizottság nem zárta ki, hogy jogi lépéseket tegyen a három ország ellen, amelyek egyoldalúan fenntartják az ukrán áruk importtilalmát.
Brüsszel Ukrajna érdekeit helyezi előtérbe
A három kormány ezzel nyíltan szembeszáll az EU azon törekvésével, hogy újraindítsa a kereskedelmi kapcsolatokat Kijevvel. Az ukrán gabonára és más mezőgazdasági termékekre vonatkozó nemzeti tilalmak sértik az uniós egységes piac szabályait, amelyek tiltják az egyoldalú kereskedelmi korlátozásokat.
A helyzet jól mutatja, mennyire politikailag feszülté vált az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi együttműködés. Több tagállam szerint Brüsszel az ukrán érdekeket helyezi előtérbe az uniós gazdákkal szemben.
„Nem látunk indokot ezeknek a nemzeti intézkedéseknek a fenntartására” – fogalmazott Olof Gill, az Európai Bizottság helyettes szóvivője. Hozzátette: a Bizottság „intenzívebbé teszi kapcsolatait” az érintett fővárosokkal, és minden lehetőséget megfontol, beleértve a jogi eljárás megindítását is.
Brüsszel 2023 óta tartózkodott a kemény fellépéstől, abban bízva, hogy a most életbe lépett új megállapodás feleslegessé teszi a nemzeti tilalmakat. A helyzetet azonban politikai megfontolások is bonyolítják: Lengyelország bíróság elé állítása feszültséget kelthetne az EU-párti Donald Tusk-kormánnyal, míg Magyarország és Szlovákia külön kiemelése kettős mércének tűnhetne.
Az új egyezmény nem védi a gazdákat
A lengyel mezőgazdasági minisztérium közölte a Politico-val, hogy a tilalmak az új uniós szabályozás ellenére is érvényben maradnak. Hasonló álláspontot képvisel Magyarország is: Nagy István agrárminiszter szerint Brüsszel „az ukrán érdekeket részesíti előnyben”, ezért a magyar kormány fenntartja védőintézkedéseit. Szlovák kollégája, Richard Takáč pedig úgy nyilatkozott, hogy az új egyezményben foglalt biztosítékok „nem elég erősek” a helyi gazdák védelmére.
Az EU-tagállamok által október 13-án elfogadott megállapodás az orosz invázió után bevezetett ideiglenes kereskedelmi liberalizációt váltja fel. Az új keret hosszabb távú stabilitást ígér az ukrán exportnak, miközben elvileg nagyobb védelmet nyújtana az európai mezőgazdasági termelőknek.
