Svédországban elszabadultak az élemiszer-árak, ennek nyomán pedig elfogyott a svédek türelme. Nem csoda. Egyes becslések szerint 2022-höz képest egy család élelmezésének éves költsége 30 ezer svéd koronával (körülbelül 1,1 millió forint) kerül többe idén – írja a theguardian.com.
Miután a február kétéves viszonylatban a legbrutálisabb áremelést hozta, svédek ezrei döntöttek úgy, hogy a lábukkal szavaznak. Múlt hétfőtől kezdve hét napon keresztül bojkottálták az ország legnagyobb szupermarketeit. A távolmaradás szervezetten zajlott, a vásárlók a közösségi csatornákon adták egymásnak a felhívást. Mára a kampány nemzeti beszédtéma lett és politikai feszültségeket szült.
A tiltakozók az árak emelkedése miatt a szupermarketek és a nagy termelők monopolhelyzetét okolták, akik szerintük a profitot választják a vásárlók érdekei helyett. A láncok természetesen védekeznek. Olyan okokra hivatkoznak az áremelkedések kapcsán, mint a háború, a geopolitikai helyzet, a nyersanyagárak, a termésátlagok, illetve a klímahelyzet.
A forrás emlékeztet arra, hogy Bulgáriában is bojkottálták a vásárlók a nagy kereskedelmi láncokat és szupermarketeket a múlt hónapban. Az emelkedő élelmiszerárak elleni tiltakozás ott a forgalom 30 százalékos visszeséséhez vezetett. Januárban Horvátországban volt hasonló szervezett ellenállás, ami aztán átterjedt Bosznia-Hercegovinára, Montenegróra és Szerbiára is.
A svéd tiltakozó kezdeményezés a „Bojkott a 12-ik héten” nevet viselte. Szervezői arra kérték a svédeket, hogy hagyjanak fel a vásárlással hét napig a nagy élelmiszerboltokban. Elsősorban a Lidl, a Hemköp, az Ica, a Coop és a Willys üzletek kerültek a tiltakozások középpontjába.
„Vesztenivalónk nincs, de nyernünk kell” – állt a felhívásban. „Elszaladtak az élelmiszerárak, miközben az élelmiszer-óriások és a nagy termelők milliárdos nyereséget termelnek a mi rovásunkra.” A tömeges bojkott célja volt a politikusok megszólítása is. A tiltakozók leginkább azt szeretnék, ha megszűnne a monopolhelyzetben lévő nagy élelmiszer-láncok versenyhiány következtében kialakult kedvező helyzete.
A szervezők által sikeresnek ítélt akció folytatódni fog. Újabb, immár háromhetes bojkottot terveznek Svédország vezető élelmiszer-kiskereskedője, az Ica ellen, továbbá szintén három hétig büntetni fogják az Arla tejtermelő céget is.
Az ellenzéki szociáldemokraták egyik szóvivője kedden tétlenséggel vádolta meg a koalíciós kormányt. „Ma Svédországban az átlagos családok kiürítik megtakarítási számláikat, és kölcsönt vesznek fel, hogy átvészeljék a mindennapokat” – jelentette ki. A pénzügyminiszter válaszában elmondta, hogy a kormány 2022-es hivatalba lépése óta csökkent az infláció, ami egyébként akkor is évi 10 százalék körül alakult. Emellett azonban elismerte, hogy az élelmiszerárak még mindig nagyon magasak.
A svéd kormány pénteken bemutatott egy új élelmiszer-stratégiát. Növelni szeretnék az élelmiszerek termelését, emellett pedig erősítenék a versenyhelyzetet is az árak letörésére. A bojkottal érintett élelmiszer-láncok megértésükről biztosították a vásárlókat, azonban költségeik emelkedésére, illetve külső körülményekre hivatkoztak az áremelkedésekkel összefüggésben. Forgalmuk visszaesésével kapcsolatban érdemi adatokat nem közöltek.
