A sofőrnek csodával határos módon sikerült reagálnia, és hirtelen félrerántotta a kormányt, így a jármű kerekei mindössze néhány milliméterrel haladtak el az áldozat feje mellett. A támadó még csak vissza sem nézett, hanem tovább futott, majd negyedórával később ismét elfutott a sokkos állapotban lévő nő mellett, figyelmen kívül hagyva a kiáltásait.

Az elmúlt kilenc évben a nyomozók ötven gyanúsítottat ellenőriztek, és csak most, új információk alapján sikerült eljutniuk a feltételezett elkövetőhöz. A férfi egy 44 éves milliomos, a brit hadsereg volt tisztje, egy magánbank igazgatója, aki ráadásul rokoni kapcsolatban áll III. Károly királlyal és más európai uralkodócsaládokkal is.

A gyanúsítottat súlyos testi sértés elkövetésének kísérlete miatt vették őrizetbe, később azonban óvadék ellenében szabadon engedték.

A Gyilkossági kísérlet: 9 év után súlytott le a törvény III. Károly rokonára bejegyzés először ACNEWS-én jelent meg.

Óvatosak az európai szövetségesek

A G7-országok jelezték, hogy hajlandók lennének segíteni Donald Trump amerikai elnöknek az Iránnal kapcsolatos következő lépésekben. Ez akár a Hormuzi-szoros aknamentesítését is jelentheti, amely bonyolult és nagy kockázatú művelet lenne – írja a Politico. Az európai vezetők azonban egyelőre óvatosak: támogatásuk feltétele, hogy a háború lezárását célzó amerikai–iráni megállapodás valóban olyan szilárd legyen, ahogyan azt Washington állítja.

Trump a G7-csúcson nemzetközi segítséget sürgetett a Hormuzi-szoros aknamentesítéséhez, amelyen a háború előtt a világ olajforgalmának ötöde haladt át.

 „Nem gondolom rossz ötletnek, ha néhány országtól egy-két hajó is jelen lenne itt. Önök nagyszerű ország lennének erre” – mondta Trump Emmanuel Macron francia elnöknek a hétfői kétoldalú találkozójukon.

 „Az európaiaknak nagy tapasztalatuk van az Iránnal folytatott tárgyalásokban. Tudják, milyen nehéz lehet ez. Tudják, mennyire ügyesen használják ki az irániak a kínálkozó lehetőségeket. Úgy gondolom, egyszerűen nem akarják, hogy végül ők viseljék a felelősséget” – mondta Suzanne Maloney, a Brookings Institution külpolitikai programját vezető Közel-Kelet-szakértő.

Franciaország akár katonai erőt is küldene

Európa több vezetője is jelezte, hogy kész lenne támogatni az Egyesült Államokat Irán ügyében, de csak világos feltételek mellett. Emmanuel Macron szerint Franciaország akár vadászgépeket és fregattokat is küldhetne a térségbe, ehhez azonban az USA mellett Irán és Omán kérésére is szükség lenne.

Nagy-Britannia szintén készen állna eszközökkel segíteni, míg Friedrich Merz német kancellár a szükséges feltételek megteremtését hangsúlyozta. Giorgia Meloni olasz kormányfő szerint Olaszország továbbra is részt venne a kereskedelmi útvonalak védelmében, de tartós megoldás kell Gázában és Libanonban is.

Meloni szerint ugyanakkor lehetőség is rejlik a helyzetben. „Ha az európaiak találnak módot arra, hogy nagyobb szerepet vállaljanak anélkül, hogy felelőssé válnának egy olyan kimenetelért, amelyet nem tudnak irányítani, akkor ebben lehet mozgástér” – fogalmazott.

A segítség Trumpnak is üzenet lenne

A közel-keleti háború súlyosan megzavarta az energiapiacokat, ellátási gondokat és inflációs nyomást okozva világszerte. Európának ezért kulcsfontosságú, hogy a Hormuzi-szoros mielőbb teljesen újra megnyíljon, ám szakértők szerint a hajózás normalizálása hetekig is eltarthat. Washington szerint a G7-országok részvétele felgyorsíthatná a folyamatot.

Franciaország és Nagy-Britannia már korábban is egy multinacionális missziót sürgetett a hajózás védelmére és az aknamentesítésre, Németország pedig jelezte: az első aknamentesítő hajókat már elküldték a térségbe.

A segítség gazdasági érdek, de politikai gesztus is lenne Trump felé, miközben az európaiak így visszakerülhetnek az Iránról és Ukrajnáról szóló tárgyalásokba. Az amerikai elnök szerdán azt is jelezte, hogy az Egyesült Államok hagyhatja lejárni az orosz olajszankciók alóli mentességet, amely szerdán jár le. A G7-szövetségesek közben fokoznák a nyomást a Kremlre.

„Hamarosan ezt is megtehetjük, mert az olaj most már áramlik. Azért vettük le a szankciókat, mert nyilvánvalóan nem akartuk akadályozni az olaj áramlását, de hamarosan olyan helyzetben leszünk, hogy ezt megtegyük” – mondta Trump.

A Nagy lépésre készül Európa Irán ügyében, de Trumpnak előbb bizonyítania kell bejegyzés először ACNEWS-én jelent meg.

A Heute úgy tudja, hogy a pilóta nélküli eszközök többségét sikerült elfogni, azonban egy drón eltalált súlyos károkat okozott egy moszkvai olajfinomító területén. Sérültekről nem érkezett jelentés. A mentő- és tűzoltóegységek jelenleg a lelőtt drónok lehullott törmelékeit takarítják el.

Moscow mayor says last night's attack on Moscow is one of the largest this year. https://t.co/t1xbWAJs1T pic.twitter.com/RjDjjNctvm

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) June 16, 2026

Az orosz állam szívét érő támadások egyre nagyobb nyomás alá helyezik a Kremlt. Moszkvában számos kiváltságos helyzetű orosz él, és eddig alapvető meggyőződés volt, hogy Vlagyimir Putyin képes távol tartani a háborút a fővárostól. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videót tett közzé egy égő olajfinomítóról:

This time, the Moscow region felt the reach of Ukraine’s long-range capabilities. An oil refinery was hit at a distance of 500 kilometers. I thank the warriors of the Security Service of Ukraine, the Unmanned Systems Forces, the Special Operations Forces, the Defense Intelligence… pic.twitter.com/TayWYZYjEI

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2026

Az ukrán elnök dicsérettel illette Kijev titkosszolgálatait hatékony munkájukért. Mint hangsúlyozta, a Moszkva területén található finomító 500 kilométerre fekszik az ukrán határtól.

„Oroszországot rá kell kényszeríteni arra, hogy véget vessen a népünk ellen folytatott háborúnak” – jelentette ki Zelenszkij.

Az orosz védelmi minisztérium összesen 172 drón lelövéséről számolt be különböző régiók felett. Találatokról vagy károkról ugyanakkor nem közöltek részleteket.

Az ukrán dróntámadások ismét az orosz háborús gazdaság szempontjából kulcsfontosságú olajipari létesítményeket vették célba. A dél-oroszországi Krasznodar régióban a hatóságok szerint találat ért egy olajraktárt Poltavszkaja településen, amely kigyulladt.

A támadás miatt egy körzeti utat is lezártak. A közösségi oldalakon először olyan, egyelőre nem ellenőrizhető videófelvételek terjedtek, amelyeken hatalmas füstfelhő látható.

A Ukrajna drónhadsereget zúdított Moszkvára bejegyzés először ACNEWS-én jelent meg.

A két ország tisztviselőinek első nyilatkozatai alapján a felek néhány alapvető pontban értenek egyet: a megállapodás újra megnyitja a Hormuzi-szorost díjak nélkül, és feloldja Irán amerikai blokádját – bár még ez sem történt meg.

Minden más, amit Trump több mint három hónappal ezelőtt, a háború megindításakor el akart érni, továbbra is folyamatban van. A Fehér Ház szerint a részleteket a következő 60 napban véglegesíteni lehet, de az Obama-kormányzatnak csaknem két évébe telt, mire olyan megállapodást kötött, amely csökkentett szankciókért és más gazdasági ösztönzőkért cserébe jelentős korlátozásokat írt elő Irán nukleáris tevékenységére.

Fehér Ház: Két-három és megállapodás születhet

Hétfőn a Fehér Ház kevés jelét adta annak, hogyan tudná teljesíteni Trump követelését, miszerint jobb megállapodást kötne, mint az Obama-kormányzat, ráadásul ilyen rendkívül rövid idő alatt.

„Ma nem kell minden részletbe belemennem arról, hogy szerintünk miben van már egyetértés, de úgy gondolom, a következő két-három hétben kiderül, hogy ezek az egyetértések valódi megállapodássá alakulnak-e, és képesek leszünk-e megváltoztatni a térség irányát” – mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő.

Irán nem semmisítette meg dúsított nukleáris anyagát, nem szerelt le egyetlen nukleáris létesítményt sem, és nem fogadott el ellenőrzési rendszert sem – amelyet egyébként még ki sem dolgoztak. Hétfőn magas rangú amerikai tisztviselők azt mondták, nincs garancia arra, hogy Irán ezt meg is teszi.

Vajon Irán be akarja egyáltalán tartani a megállapodást?

Azok az állításaik, miszerint Teherán soha nem jut atombombához, attól függnek, hogy Irán betartja-e azokat a többnyire általános vállalásokat, amelyeket Washington ígéreteiért cserébe tett: befagyasztott pénzeszközökhöz való hozzáférésért, szankcióenyhítésért és más gazdasági segítségért.

„Minél inkább hajlandók az irániak együttműködni velünk a nukleáris programjuk ügyében, annak ellenőrzésében, hogy nem építenek atomfegyvert, valamint abban, hogy nem finanszírozzák a radikalizmust és a terrorizmust a térségben, annál inkább be fogadják őket a világgazdaságba a szankcióenyhítés és más gazdasági intézkedések kombinációján keresztül” – mondta egy másik magas rangú amerikai tisztviselő, aki a többiekhez hasonlóan névtelenséget kapott a tárgyalások megvitatásához.

A Fehér Ház szerint Trump iráni megállapodása megakadályozhatja Teheránt az atomfegyver megszerzésében, ám a részletek továbbra sem nyilvánosak, és Irán több kulcskérdésben nem tett konkrét vállalást. A nukleáris program felszámolása, az ellenőrzési rendszer és a befagyasztott pénzek ügye még nyitott, miközben szakértők szerint könnyen lehet, hogy végül nem születik valódi nukleáris alku.

(via)

A Nagy bejelentés, kis garancia: Trump iráni békéje kártyavárként omolhat össze bejegyzés először ACNEWS-én jelent meg.

Az ügyészség és a védelem két héten belül fellebbezhet az ítélet ellen. Høiby egészségi okokból videókapcsolaton keresztül, a börtönből követte az ítélethirdetést – írta a Heute.

Jon Sverdrup Efjestad kerületi bíró az oslói bíróságon hirdette ki az ítéletet Marius Borg Høiby ügyében. Mette-Marit norvég koronahercegné 29 éves fiát négy év börtönre ítélték, miután a bíróság 34 bűncselekményben találta érintettnek, köztük két nemi erőszakban és több kábítószerrel kapcsolatos ügyben.

Két másik nemierőszak-vád alól ugyanakkor felmentették, és kártérítés megfizetésére is kötelezték az érintettek javára. A per középpontjában az állt, hogy az áldozatok állapotuk miatt képesek voltak-e érvényes beleegyezést adni a szexuális cselekményhez.

Høiby 40 vádpont miatt állt bíróság elé, köztük négy nő megerőszakolásának vádjával. A feltételezett esetek 2018 és 2024 között történtek, a vádirat szerint a nők aludtak vagy eszméletlenek voltak. A férfit emellett több volt barátnője testi és lelki bántalmazásával is vádolták.

Az ügyészség hét év és hét hónap börtönt kért, a védelem viszont felmentést a legsúlyosabb pontokban. Høiby ezeket tagadta, néhány enyhébb ügyben azonban bűnösnek vallotta magát, és fellebbezhet.

Az ügyet családi dráma is beárnyékolja: édesanyja, Mette-Marit koronahercegné krónikus tüdőfibrózisban szenved, állapota pedig fia előzetes letartóztatása alatt romlott. Nemrég tüdőtranszplantációs várólistára került, ami azt jelzi, hogy új szerv nélkül legfeljebb egy évre becsülhetik várható élettartamát.

A Nemi erőszak miatt ítélték el a norvég koronahercegné fiát bejegyzés először ACNEWS-én jelent meg.

Kijevben négy ember vesztette életét a támadásokban, míg Harkiv északkeleti városában öt mentő halt meg, miközben egy csapás után keletkezett tüzet próbáltak megfékezni – közölték a tisztviselők.

A BBC úgy tudja, hogy a XI. századi Nagyboldogasszony-székesegyház súlyosan megrongálódott. Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök „brutális támadásnak” nevezte az esetet, amely szerinte „népünk és örökségünk ellen” irányult.

Közben az oroszországi Tulában, ukrán dróntámadás ért célba: a hatóságok szerint három ember meghalt, további hárman megsebesültek, köztük egy egyéves gyermek is. Ukrajnában eközben drón- és rakétacsapások okoztak súlyos károkat.

Kijevben épületek és autók gyulladtak ki, több mint 140 ezer ember maradt áram nélkül – közölte Vitalij Klicsko főpolgármester. Hétfőn az ország nagy részén légiriadó volt érvényben. A fővárost ért támadások több lakóépületet is eltaláltak, legalább 23 ember megsérült, Harkivban pedig további öt sérültről számoltak be.

Nagyboldogasszony-székesegyház is, amely az UNESCO világörökségi listáján szereplő kolostoregyüttes része. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter közölte: Ukrajna az UNESCO-nál és más nemzetközi fórumokon is eljárást kezdeményez, választ követelve a támadásra.

A Orosz csapás érte Ukrajnát: kilencen meghaltak, történelmi katedrális is lángra kapott bejegyzés először ACNEWS-én jelent meg.

„A háború és minden katonai művelet azonnali és végleges lezárását több fronton, köztük Libanonban is, ma estétől kezdve jelentik be.”

Az X-en közzétett bejegyzésben azt is hozzátették: „Az Irán elleni amerikai tengeri blokád megszüntetése ma este kezdődik.”

Gharibabadi az iráni állami televíziónak azt mondta, hogy a megállapodás része a tűzszünet a libanoni konfliktusban is Izrael és az Irán által támogatott Hezbollah terrorszervezet között. Ugyanezt a pakisztáni miniszterelnök is közölte egy nyilatkozatban.

Az iráni diplomata az állami médiának adott nyilatkozatában hozzátette: a végleges megállapodásról szóló tárgyalásokat egy 60 napos időszak alatt tartják meg. Hangsúlyozta, hogy Teherán saját lépéseket tesz, ha „a másik fél” megsérti a megállapodást.

„Amikor 60 napon belül megkezdődnek a tárgyalások a végleges megállapodás elérése érdekében, és ha végül sikerül ilyen végleges megállapodást kötni, számunkra természetesen a legfontosabb kérdés annak végrehajtása lesz” – fogalmazott.

Gharibabadi kijelentései röviddel azután hangzottak el, hogy Donald Trump amerikai elnök megerősítette: az Egyesült Államok és Irán közötti megállapodás „teljes”, ő pedig „engedélyezte” a Hormuzi-szoros megnyitását. A szorost Irán zárta le, ezzel egy időben pedig véget ér az iráni kikötők amerikai blokádja is. Az iráni bejegyzés ugyanakkor nem tesz említést a Hormuzi-szorosról.

Izrael nem vett részt a megállapodásról szóló tárgyalásokon, a kiszivárgott feltételek pedig komoly aggodalmat váltottak ki izraeli tisztviselők körében – írta a Times of Israel. A megállapodás a beszámolók szerint nem éri el a háború egyetlen olyan célját sem, amelyet az Egyesült Államok és Izrael korábban kitűzött: nem számolja fel Irán nukleárisfegyver-programját, nem meríti ki ballisztikusrakéta-készleteit, nem vet véget a terrorszervezetek támogatásának, és nem teremti meg a rezsim bukásának feltételeit sem.

A Véget érhet Irán és az USA háborúja, megállapodás született bejegyzés először ACNEWS-én jelent meg.

A tábornok szerint Németország történetének első veresége az ENSZ Biztonsági Tanácsának választásán „szégyenteljes büntetés”. Azt mondta, a politikai vezetés kockázatvállalást és kitartást feltételez, különösen a háború és béke kérdéseiben. Európában azonban szerinte jelenleg nem ez történik.

Erich Vad úgy fogalmazott: Németország földrajzi helyzete miatt, a kontinens közepén, az ország öt évszázada biztonsági problémákkal szembesül. Ha Európa közepe gyenge, más hatalmak német földön kezdenek háborúzni.

Merkel volt tanácsadója arra figyelmeztetett: ha az ukrajnai konfliktus egész Európára kiterjedő háborúvá fajul, a harctér éppen Németország lesz. Ezt elfogadhatatlan forgatókönyvnek nevezte. A megoldást abban látja, hogy a német politikusoknak nagyobb mértékben kellene a nemzeti érdekeket szem előtt tartaniuk.

Vad arra is emlékeztetett, hogy Németország Ukrajna részéről elszenvedte a rendelkezésre álló információk alapján a legnagyobb, államilag jóváhagyott terrortámadást a saját infrastruktúrája ellen: az Északi Áramlat gázvezeték megsemmisítését. Szerinte különösen megdöbbentő a politikusok és a sajtó hangos hallgatása az ügyben.

Korábban az ENSZ Közgyűlése öt új nem állandó tagot választott a Biztonsági Tanácsba. A helyeket Ausztria, Zimbabwe, Kirgizisztán, Portugália, valamint Trinidad és Tobago kapta meg. Ausztria és Portugália a nyugat-európai csoport két helyéért folytatott versenyben Németországot előzte meg.

A Merkel volt tanácsadója szerint Németország veszélyes úton jár bejegyzés először ACNEWS-én jelent meg.

„A megállapodás aláírását holnapra ütemeztük, és azt követően azonnal megnyílik a Hormuzi-szoros„ – írta Donald Trump szombati bejegyzésében. Az amerikai elnök Truth Social közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a két ország kapcsolata teljesen más jellegű, és „jobb„, mint a korábbi amerikai adminisztrációk idején.

Hozzátette, hogy az egyezmény aláírása nem jelenti azt, hogy Irán rögtön pénzhez jut. Utalt arra, hogy amennyiben a megállapodás feltételei teljesülnek, akkor kaphat Irán könnyítéseket.

„Várakozással tekintünk a közös munka elé Iránnal és a teljes Közel-Kelettel a hosszú távú jövőt illetően” – fogalmazott az amerikai elnök, ugyanakkor hozzátette, hogy amennyiben a folyamat nem zajlik „gyorsan, könnyedén és gördülékenyen”, rendelkezésre áll a „végső alternatíva”.

Irán részéről egyelőre nem erősítették meg, hogy az egyetértési nyilatkozatot a két ország képviselői vasárnap aláírják.

Az amerikai-iráni egyeztetések során közvetítő Pakisztán vezető tisztségviselői szombaton azt közölték, hogy az egyezség aláírása elektronikus formában történhet meg, amelyet a következő héttől a gyakorlati részletekről szóló technikai tárgyalások követhetnek.

Sebaz Saríf pakisztáni miniszterelnök szombaton úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás 24 órán belül várható, Irán részéről ugyanakkor hivatalosan nem erősítették meg a napot, csak annyit ismertek el, hogy közelebb jutottak az egyetértéshez a felek.

Ezzel egy időben az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) azt közölte, hogy az iráni kikötőkre vonatkozó haditengerészeti blokád továbbra is érvényben van. Az amerikai hadsereg közel-keleti térségért is felelős irányítási törzsének szombati bejelentése szerint 141-re növekedett azon, iráni kikötőkből induló vagy oda tartó hajók száma, amelyeket az amerikai erők visszafordítottak.

(via)

A Fordulat jöhet az iráni konfliktusban: Trump szerint órákon belül aláírják a megállapodást bejegyzés először ACNEWS-én jelent meg.

Az energetikai rendszer lehet az első számú célpont

Az MK.ru portálnak nyilatkozó Vlagyimir Popov, az orosz légierő nyugalmazott vezérőrnagya szerint az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások okozhatnák a legnagyobb kárt. Úgy véli, az orosz hadsereg számára a hőerőművek, transzformátorok és más energetikai létesítmények lehetnek az elsődleges célpontok.

A katonai szakértő különösen keményen fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy szerinte ezeket az objektumokat nemcsak el kell találni, hanem meg kell akadályozni a helyreállításukat is.

„Az energetikai létesítményeket egyszerűen el kell törölni a föld színéről, és nem szabad hagyni, hogy helyreállítsák őket” – mondta Popov. A szakértő szerint az ukrán fél különböző védelmi megoldásokkal, hálókkal és megerősítésekkel próbálja óvni ezeket a létesítményeket, ám szerinte ezek ellen is létezhetnek hatékony támadási módszerek.

„Az kell, hogy égjen. És mi tudjuk, hogyan kell ezt megcsinálni” – fogalmazott a nyugalmazott vezérőrnagy. Az orosz források szerint az elmúlt napokban felerősödtek az ukrán hátország elleni támadások, miközben Ukrajnában továbbra is tartanak egy nagyobb rakéta- és dróncsapástól.

Vlagyimir Popov orosz katonai szakértő szerint egy esetleges újabb támadás egyik fő célpontja a közlekedési és logisztikai hálózat lehet, különösen a vasút. Úgy véli, a vasúti irányítóközpontok és csomópontok kiiktatása akár néhány nap alatt is komoly fennakadást okozhatna a katonai szállításokban, késleltetve a drónok, lőszerek és utánpótlás frontra juttatását.

Az orosz légierő nyugalmazott vezérőrnagya harmadik kiemelt célpontként a kommunikációs csomópontokat és parancsnoki pontokat nevezte meg. Szerinte ezek mellett repülőterek, karbantartó állomások, üzemanyagkészletek, arzenálok és kifutópályák is célkeresztbe kerülhetnek. Hozzátette: egy ilyen támadás előtt, előbb az ukrán légvédelmet is meg kellene zavarni vagy jelentősen gyengíteni.

A Kijev retteg Putyin üzenete óta? Három célpontot nevezett meg az orosz tábornok bejegyzés először ACNEWS-én jelent meg.