ACNEWS

2024. September 22.   |   Móric napja

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Ad image

Csőre tölts: harcolnak a magyar gazdák a vadászokkal

Fotó: MTI/Bugány János
Fotó: MTI/Bugány János
A vészesen túlszaporodott vadállatok tönkreteszik a termést, a gazdák hiába követelnek kártérítést, a vadászok alig fizetnek.
Hirdetés
Ad image

Feloldhatatlan harcban állnak a magyar gazdák a vadászokkal a vadállatok okozta károk miatt. Az agroinform.hu nemrég egy több mint ötszáz mezőgazdasági termelő válaszait tartalmazó felmérés eredményét tette közzé. Eszerint a magyar gazdák 86 százalékának okoz gondot a vadkár. Mint a mezőgazdasági szaklap közli, e károknak csak kis részét követi teljes körű kárrendezés. Tavalyelőtt az Agrárkamara becslése szerint 21 milliárdra is rúghatott a teljes vadkár összege, ebből csupán 3,1 milliárd forintot fizettek meg a vadásztársaságok – idézte a 24.hu.

Az agroinform.hu szerint a vadkár rendezése a vadgazdálkodást ellátó szervezetek, vagyis a vadásztársaságok feladata lenne. De az esetek 35 százalékában egyáltalán nem nyújtottak kompenzációt, további 42 százalékban pedig csak részleges kártérítés történt. Ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tavaly úgy döntött, tavaly novembertől peres ügyekben az általa alapított cég átvállalja a gazdálkodóktól az eljárásokat, és végigviszi azokat a vadásztársaságokkal szemben.

A Dunántúlon a legrosszabb a helyzet

A gazdák szerint káruk 40 százalékát a szarvasok okozták, az őz és a vaddisznó a válaszadók 17-17 százalékánál vezeti a károkozó fajok listáját. Ugyanakkor további 15 százalék a mezei nyulat jelölte meg elsőként. A gazdák próbálnak védekezni: a válaszadók 35 százaléka villanypásztort, 24 százaléka kerítést alkalmaz a vad ellen. Az Agroinform szerint mintegy 800 ezer nagyvad él hazánkban. A vészes túlszaporulat miatt egyre élesebb a szembenállás a vadászok és a gazdák között, a legrosszabb a helyzet a Dunántúl leginkább erdősült területein, Tolna, Somogy, Zala és Vas vármegyében.

A Tolna vármegyében 1400 hektáron gazdálkodó Czikk László egyben a Donát-Völgye Vadászegylet elnöke. Úgy látja, bizonyos helyeken a vadszaporulat három-négyszerese annak, mint amennyit az állatok természetes élőhelye el tudna tartani. Így aztán, amikor a szarvasrudli rátör egy kukoricatáblára, előfordul, hogy több hektáron egyetlen cső sem marad. Ugyanis a vadak a kukorica egy részét megeszik, a növények többségét pedig letapossák.

Csak a vadászokat védi a törvény

Emiatt a továbbiakban a gépi betakarítás már nem lesz lehetséges. Olyan években, mint az idei – amikor az extrém hőség és az aszály eleve megtizedeli a termést – a vadkárra különösen érzékenyek a gazdák, és úgy érzik, magukra hagyták őket a bajban.

„A mezőgazdasági termelők az élethez szükséges, alapvető értéket állítanak elő, az ő eredményes munkájuk nélkül ugyanis nem volna mit enni. Amikor vadkárról beszélünk, jó lenne tudatosítani: a terméskiesés nemcsak a termelők kára, hanem az egész országé. Mégis a gazdáknak kell megfizetniük, mert a törvény nem őket védi, csak a vadászokat” – magyarázta a 24.hu-nak Czikk László. Aki fontosnak tartja kimondani, hogy a gazdák bármilyen eszközzel megvédhessék a kultúráikat. A vadásznak pedig elvileg felelőssége volna, hogy a vad ne szaporodjon túl, és ne mehessen be a földekre. Azt pedig egyenesen felháborítónak tartja, hogy a törvényi szabályozást illetően ennyire a vadásztársaságoknak lejtsen a pálya. Példaként említi, hogy a vadászati törvény értelmében a gazdálkodók nem húzhatnak tartós huzalkerítéseket a földjük köré, csak a vadásztársaságok jóváhagyásával.

Facebook
Twitter
Reddit
Telegram
Email
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés