Sikeres 5 évet tudhat magáénak Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, aki alapjaiban megreformálta a magyar kultúra támogatását, az irodalmi ösztöndíjak odaítélését. De jelen pillanatban a PIM főigazgatója felel a Mese Múzeum, a Kassák Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma és a Sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum működésért is. Szerinte mindezek átfogásához több kell, mint benne lenni a dolgok sűrűjében, a feladat túlmutat a kortárs irodalom problémáján.
A művészek magukra húzták a politikát
„Tudtam, hogy az ötéves mandátumom februárban lejár, és a minisztérium pályázatot ír majd ki a főigazgatói posztra. Nyár óta gondolkodom, hogy vállaljak-e újabb ciklust – árulta el az AcNews-nak Demeter Szilárd. – Előbb a családommal egyeztettem erről. Biztattak, mondván: ha szeretném folytatni ezt a munkát, akkor jelentkezzek, ők támogatnak. A kollégáim is ezen a véleményen voltak, így eldöntöttem, hogy beleállok. Beadom a pályázatot.”
A PIM főigazgatója elmondta: korábban különböző forrásbiztosító támogatói központok voltak, szekértábor-logika alapján döntöttek a támogatások odaítéléséről attól függően, hogy épp milyen konjunktúra volt, kik voltak a kedveltek.
„Egy több mint 20 éves gyakorlatot örököltem meg. A korábbi kormányok nem foglalkoztak azzal, hogy integrált módon közelítsék meg a kultúrát. Ezért a művészek voltak a hibásak. Úgy gondolták, a politika dolga az, hogy alanyi jogon finanszírozzák a tevékenységeiket. Ezzel magukra húzták a politikát” – magyarázta Demeter Szilárd.
Magyar olvasónak írni magyarul
Így folytatta: „Ehhez képest, ha csak az irodalmat nézzük, már szakmai grémiumok és nem szekértáborok döntenek arról, hogy ki kap ösztöndíjat például középgenerációs vagy az idősebb művészek közül. Nem személyeket, hanem érdekvédelmi, kiadói intézményeket hívok segítségül. Az a jó, hogy érdekellentétek vannak közöttük, mert az az igazi teljesítmény, ha ennek ellenére egyetértés születik a támogatás odaítéléséről.”
A PIM főigazgatójának meggyőződése, hogy a magyar kultúra nem ismeri az országhatárokat. Ezért indították a Digitális Irodalmi Akadémián a posztumusz tagságot. Száz olyan Kárpát-medencei magyar író életművét tették közzé posztumusz módon, aki teljesítményben a legismertebb magyar alkotók között szerepelhetne. De mivel a nagy művei, mondjuk, a hetvenes évek Kolozsvárján jelentek meg, így az anyaországban nem ismerhették meg a személyét.
„Folyamatosan irodalmi karavánokat küldtünk szanaszét a Kárpát-medencébe. Ugyanis számunkra egy irodalmi alkotással ugyanolyan fontos megjelenni Zalaegerszegen, mint mondjuk a kárpátaljai Beregszászon. Amihez ragaszkodtam, az a teljesítmény és az anyanyelvi nemzeti kultúrában gondolkodás – tette hozzá Demeter Szilárd. – Engem nem érdekel, ki melyik pártra szavaz, amíg magyar olvasónak ír magyarul. A döntéseim motivációja valójában egy erős anyanyelvi kultúra, ami megtartó erővel bír. És amíg valaki ezt akarja építeni, addig ő számomra nemzeti alkotó.”
