Egyre komorabb jövő körvonalazódik a magyar élelmiszeripar számára. Ahogy arról lapunk is elsők között beszámolt, a kormány döntése nyomán 2026 februárjáig meghosszabbítják az élelmiszerekre vonatkozó árrésstopot, sőt decembertől újabb 14 termékkel bővül a szabályozás hatálya alá tartozó kör. A döntés célja eredetileg az volt, hogy megfékezze az inflációt – ám szakértők szerint ezzel negatív hatást vált ki: a magyar termékek lassan kiszorulhatnak a hazai polcokról.
A 2025 márciusában bevezetett intézkedés ugyanis kimondja, hogy az alapvető élelmiszereken a kereskedők legfeljebb 10 százalékos bruttó hasznot érvényesíthetnek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a boltok a túlélés érdekében olcsóbb, jellemzően külföldi beszállítók felé fordulnak. Míg a magyar gyártók a költségek miatt egyre nehezebben tudnak versenyezni, addig a multik polcaira áramlanak az import tejtermékek, tészták és felvágottak. A különbség sokszor csupán néhány forint – de ez is elég ahhoz, hogy egy magyar márka eltűnjön a kínálatból.
A kiskereskedelmi szektor szereplői már nyíltan arról beszélnek, hogy az árrésstopot nem bővíteni, hanem kivezetni kellett volna. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint az intézkedés mindenkit veszteségbe taszít, a termelőktől a bolthálózatokon át egészen a fogyasztókig. A magyar élelmiszeripar szereplői attól tartanak, hogy ha a folyamat nem fordul meg, 2026-ra a hazai termékek aránya drasztikusan lecsökkenhet: a magyar tej, kenyér, sonka és méz helyét végleg átvehetik az olcsó importáruk – figyelmeztet a 24.hu.
