Az átmeneti álmatlanság sokunk életének része, az éjszakai rémálmokat azonban érdemes komolyan venni – különösen idősebb korban. Egy, a Mirror által ismertetett tanulmány szerint ugyanis azok az emberek, akiket rendszeresen gyötörnek éjszakai rémképek, négyszer nagyobb eséllyel indulnak később az időskori „demencia-versenyen”.
A kutatás több mint 600 középkorú személyt vizsgált 13 éven át, valamint 2600 idősebb résztvevő alvási szokásait elemezte, akiknél kezdettekkor semmiféle kognitív probléma nem mutatkozott. A tudósok arra döbbentek rá, hogy akik heti rendszerességgel szenvedtek nyugtalanító álmoktól, idősebb korban jóval nagyobb eséllyel néztek szembe demenciával.
További érdekesség, hogy a problémák elsősorban a férfiakat érintették.
A kutatók szerint ezek az eredmények segítségül szolgálhatnak a szellemi hanyatlás korai felismerésében, valamint hozzájárulhatnak a megelőzést célzó beavatkozások kidolgozásához is.
A demencia korai jelei sokfélék lehetnek, mostantól pedig már az alvászavarok is ezek közé tartoznak. Az Alzheimer’s Society arra figyelmeztet, hogy az érintetteknél előfordulhat úgynevezett REM-viselkedészavar is. Ez azt jelenti, hogy az illető álmában akarattalan fizikai mozgásokat hajt végre — például hadonászik, rugdos —, mintha valóban megélné az álmait. Mindez pedig nemcsak a nyugodt pihenést akadályozza, hanem veszélyes helyzeteket is teremthet. Így könnyen lezuhanhatunk az ágyról, de hálótársunknak is okozhatunk kellemetlen sérüléseket.
Amennyiben a következő tüneteket tapasztaljuk, érdemes mielőbb orvosi segítséget kérni:
- memóriazavar,
- koncentrációs nehézségek,
- gondok a mindennapi rutintevékenységekkel,
- nehézségek a beszélgetések követésében vagy a megfelelő szavak megtalálásában,
- térbeli és időbeli tájékozódási zavarok,
- hangulati változások.
Bár az éjszakai rémálmok önmagukban még nem jelentik biztosan a demencia kezdetét, fontos jelzőrendszerként szolgálhatnak. A korai felismerés és a megfelelő ellátás kulcsfontosságú lehet a betegség lefolyásának lassításában.