A kormánykoalíció javaslatát 59 képviselő támogatta, 59-en viszont ellenezték az indítványt, miközben a koalíciós arab Raam párt két képviselője tartózkodott a 120 tagú törvényhozásban. Az indítvány ellen szavazott a kormányt vezető Naftali Bennett Jobbra (Jamina) nevű pártjának egyik képviselője is, az arab pártok Közös Listája, valamint a Likud vezette ellenzék, s benne az ultraortodox pártok, noha a jobboldali Likud párt választási programjában szerepelt a jogszabály meghosszabbítása.
Naftali Bennett miniszterelnök a kormány elleni bizalmatlansági indítvánnyá is nyilvánította a 15 órás vita után, kora reggel megrendezett voksolást. A szavazáson végül a kormány nem dőlt meg, de nem sikerült prolongáltatnia a 2003-ban elfogadott, és azóta évente meghosszabbított törvényt.
A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint a csak szűk többséggel rendelkező izraeli kormánykoalíció számára súlyos csapást jelentett a parlamenti kudarc, amit az okozott, hogy Naftali Bennett pártjának lázadó képviselője, Amiháj Sikli a kormány ellen, az ellenzéki Likuddal szavazott.
Eredetileg egyéves hosszabbítást terveztek, de éjjel kompromisszumos javaslatként a kormánykoalícióban részt vevő baloldali liberális Merec és a Raam párt megnyerése érdekében csak fél évre módosították az indítványt, valamint megígérték mintegy 1600 családnak az A-5-ös tartózkodási vízum megadását, és egy bizottság felállítását humanitárius megoldás kialakítására a fennmaradó mintegy 9700, Izraelben élő palesztin családtag számára, akik jelenleg csak az 1967-ben elfoglalt területeken polgári közigazgatását végző katonai hatóságok engedélyével rendelkeznek.
A Merec és a Raam párt két tagja végül a kormánnyal szavazott, de a Jobbra párt képviselőjének ellenszavazata miatt ez mégsem volt elég, és a javaslat végül így is elbukott.
A vitában Ajelet Saked belügyminiszter elmondta, hogy Izraelben mintegy 9000, tartózkodási vízummal, és 3500, tartózkodási engedéllyel rendelkező ember él. Emellett elődje, Arie Deri 1600 embernek engedélyezte a beköltözést a gázai és ciszjordániai ügyekért felelős katonai hatóságok jóváhagyásával.
A törvényt 2003-ban, a második intifáda, vagyis palesztin felkelés idején biztonsági szempontokra hivatkozva alkották meg, hogy megakadályozzák vele a családegyesítés nyomán izraeli állampolgárságot kapó palesztinok részvételét terrortámadásokban. 1993 és 2003 között mintegy 130 ezer palesztin költözött Izraelbe házasodás révén.
A közvélemény akkori nyomása miatt megszavazták, hogy az 1967-ben elfoglalt területeken élő palesztinok ideiglenesen ne szerezzenek izraeli állampolgárságot Izrael arab állampolgáraival között házasságukkal.
Azóta számos alkalommal demográfiai szempontokkal is indokolták a politikusok a törvény hosszabbítását, hogy ezzel elejét vegyék a ciszjordániai és gázai palesztinok Izraelbe áramlásának, ami szerintük az ország zsidó többségét veszélyeztetné. A biztonsági szervek kimutatása alapján a jogszabály nélkül évtizedenként mintegy 200 ezer palesztin kapna izraeli állampolgárságot vagy tartózkodási engedélyt a 12-es kereskedelmi TV csatorna tudósítása szerint.
Miután nem sikerült meghosszabbítani, és már kedden érvényét veszti a korábbi törvény, a családegyesítés iránti beadványokat ezentúl Ajelet Saked belügyminiszterhez kell címezni, aki átfogó irányelv hiányában kénytelen lesz minden egyes kérelmet megvitatni és megvizsgálni, hogy szerepel-e a családegyesítést lehetővé tevő kivételekben.
A palesztin házastársak Izraelbe költözésének megtagadása érdekében a belügyminiszternek a Sin Bet belbiztonsági szolgálat segítségével bizonyítania kell, hogy az adott kérelmező biztonsági veszélyt jelent. (MTI)
