Elfogadta Magyarország Alaptörvényének tizenötödik módosítását az Országgyűlés hétfőn – írja az mti.hu. A parlament 140 igen szavazattal, 21 ellenvoks mellett hagyta jóvá a jogszabályt. A szavazás előtt és azzal egy időben blokád, illetve demonstráció zajlott a Parlamentnél a hvg.hu információ szerint.
A Momentum képviselői előbb blokáddal próbálták elzárni az utat a fideszesek elől, ám a rendőrök elcipelték őket. Így a kormánypárti képviselők bejutottak a szavazásra. Fél hat körül Karácsony Gergely főpolgármester is megérkezett a helyszínre. Miután az Országgyűlés megszavazta az alaptörvény-módosítást, odakünn beszédek következtek. Többek között felszólalt a főpolgármester is.
A Momentum képviselői ezután a Sándor palotához indultak, de rendőrsorfalba ütköztek. A párszáz fős tömeg átjutott a rendőrsorfalon, de a készenléti rendőrség beosztottai újabb sorfalat vontak. Ezen már nem jutottak át a tüntetők. Az utat lezárták a rendőrök, majd további erősítés érkezett. Néhány tüntetőt megbilincselve ültettek be a rendőrautókba.
Mindeközben a kormánypárti képviselők által kezdeményezett módosítás megerősítette: biológiai adottság az ember születési neme, amely vagy férfi, vagy nő lehet. Az állam feladata, hogy biztosítsa ennek a természetes rendnek a jogi védelmét. Azaz megakadályozza azokat a törekvéseket, amelyek a születési nem megváltoztatásának lehetőségét sugallják.
A biológiai nem rögzítettsége biztosítja a társadalom egészséges fejlődését és az alapvető közösségi normák fennmaradását – áll a preambulumban. Amelyben az is szerepel: a magyar jogrendszer nem ismeri el a születési nem megváltoztatását. Ezzel megőrizve a család intézményének stabilitását és a társadalmi rend biztonságát.
Az alaptörvény szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A módosítással kimondták: ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.
A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár magyar állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint felfüggeszthető lehet. E szabály nem vonatkozik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgáraira. Az érintett a felfüggesztés idejére elveszíti a magyar állampolgárságát. A csoportos felfüggesztés tilos.
Mindenkinek joga van a készpénzzel történő fizetéshez – áll ezentúl az alaptörvényben. Egyedül a készpénzforgalom fenntartása biztosíthatja, hogy a gazdaság működése ne váljon teljesen kiszolgáltatottá az elektronikus pénzügyi rendszereknek. Ezek ugyanis technikai vagy piaci okokból sérülékenyek lehetnek. E jog alaptörvényi szintű rögzítése garantálja azt is, hogy a készpénzes fizetés lehetősége mindenki számára elérhető marad. Ezáltal elkerülve a pénzügyi kirekesztettség lehetőségét – olvasható a preambulumban.
A módosított alaptörvény kimondja, hogy a kábítószer előállítása, használata, terjesztése és népszerűsítése egyaránt tilos. Ezzel erősítették meg az állam elköteleződését a közbiztonság, az egészséges életmód és a társadalmi rend védelme mellett.
Az alaptörvény-módosítás biztosítja, hogy a legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya a hetvenedik életévének betöltéséig álljon fent.
A hatályos szabályok szerint a kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat. Ezzel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A mostani módosítással ez úgy változik, hogy a kormány csak hadiállapotban és szükségállapotban függesztheti fel egyes törvények alkalmazását. Illetve ilyen esetekben térhet el a törvényi rendelkezésektől az Országgyűlés külön felhatalmazása nélkül. Veszélyhelyzetben viszont a parlament kétharmadának határozott időre megadott támogatása szükséges ehhez.
A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével. Az indoklás szerint ez a jog védelmet nyújthat a települési közösségeknek. A védelem segít megóvni helyi társadalmuk életformáját, hagyományait, szokásait, rétegződését, illetve meg tudják határozni kívánatos lakosságszámukat.
A különleges jogrenddel, valamint az ügyészséggel kapcsolatos rendelkezések 2026. január 1-jével lépnek életbe. A módosítás többi része azonban már a kihirdetést követő napon hatályos.
