Meghalt Jean-Luc Godard filmrendező, a francia újhullámos mozi keresztapja, aki a hatvanas években tabutémák feldolgozásával és újszerű technikák alkalmazásával forgatta fel a filmművészetet.
A 91 évesen kedden elhunyt filmrendező halálhírét a Liberation című francia lap közölte.
Kifulladásig című első nagyjátékfilmje 1959-ben került a mozikba Jean-Paul Belmondo és Jean Seberg főszereplésével. A hatvanas évektől pedig olyan klasszikusssá vált filmjei születtek, mint az Éli az életét, amely 1962-ben elnyerte velencei filmfesztiválon a zsűri különdíját, vagy a Bolond Pierrot, az Alphaville és a Week-end.
A világ filmművészetére nagy hatást gyakorló, rendkívül gazdag életműve több mint öt évtizedet fog át. Számos filmes díjjal ismerték el, 1995-ben Locarnóban életműdíjat kapott, 2007-ben az Európai Filmakadémia életműdíját, 2011-ben pedig az amerikai filmakadémia az Oscar-életműdíjat ítélte oda a francia rendezőnek.
Emmanuel Macron francia államfő, valamint a filmszakma legjelentősebb intézményei és személyiségei is megemlékeztek a filmrendezőről.
„Olyan volt, mint egy jelenés a francia filmművészetben. Aztán mesterré vált. Jean-Luc Godard, az újhullám emblematikus filmrendezője egy eltökélten modern és intenzíven szabad művészetet talált ki” – írta a Twitteren a francia köztársasági elnök, hangsúlyozva, hogy Godard halálával egy nemzeti kincset veszítettek el.
Alain Delon filmszínész az AFP hírügynökségnek adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy Jean-Luc Godard halálával „lezárult a filmtörténet egy fejezete”.
„Köszönet, Jean-Luc, a szép emlékekért, amelyeket ránk hagytál. Tudd, hogy mindig büszke leszek arra, hogy az Új hullám a filmjeim között szerepel!” – mondta a filmsztár. Godard Alain Delonnal a főszerepben 1990-ben készítette az Új hullám című filmet, amelyben éppen annak a módszernek fordított hátat, amelyet az új hullám képviselői – köztük maga is – a hatvanas évek elején kialakítottak.
A cannes-i fesztivál a Twitteren emlékezett meg a rendezőről.
„Mióta 1962-ben Agnes Varda Cléo 5-től 7-ig című alkotásában feltűnt a fesztiválon, Jean-Luc Godard 21 filmjét vetítették Cannes-ban. 1968 májusában a tüntetés agitátora volt. A Zsűri díját kapta meg 2014-ben a Búcsú a nyelvtől című filmje, 2018-ban pedig Arany Pálma-különdíjat kapott a teljes életművéért” – emlékeztetett közleményében a világ egyik legjelentősebb filmmustrája.
Gilles Jacob, a fesztivál korábbi elnöke az AFP-nek nyilatkozva a mozi Picassójának nevezte Godard-t, aki saját korát megelőzve játszott a szavakkal, a képekkel és a színekkel. „A filmes világ árván maradt” – hangsúlyozta Jacob.
Rima Abdul Malak francia kulturális miniszter a Twitteren búcsúztatta a rendezőt. „Jean-Luc Godard felégette a filmművészet kódjait, a leleményesség, szabadság és tiszteletlenség hullámát zúdítva a világra. Felejthetetlen lenyomatú képeskönyvet hagy nekünk maga után” – írta a tárcavezető.
A César-díjakat odaítélő francia filmakadémia hangsúlyozta, hogy a filmművészet egyik nagy alakja ment el. Jean-Luc Godard száz filmet hagy maga után, amelyek között megannyi remekmű van, de saját szavai szerint ő nem filmeket, hanem mozit csinált – írta a filmakadémia.
