A tudósok DNS-t vontak ki és szekvenáltak egy 3600 éves sajtjból, amely a régészeti feljegyzések legrégebbi sajtja.Sikeresen nyertek ki DNS-t a világ legrégebbi a tudósok. Egy kínai temetőben talált múmiából szedtek ki. A tejtermék, ami leginkább a mai krémsajthoz lehet hasonlítani, az úgynevezett kefir sajt, a múmia arcát és nyakát borította be. Ezt a fehér anyagot először két évtizeddel korábban figyelték meg, azonban csak most tudták megerősíteni, hogy sajtról van szó.
A lelet a kínai Xiaohe népcsoporthoz köthető, az egyik temetkezési helyükön több olyan múmiát is találtak, akiknek megtalálható az arcán a sajtbevonat. „Az olyan élelmiszereket, mint a sajt rendkívül nehéz konzerválni, elérni, hogy évezredeken át ilyen állapotban megmaradjanak. Így ez egy ritka és értékes lehetőség számunkra. Az ősi sajt részletes tanulmányozása ugyanis segíthet jobban megérteni eleink étrendjét és kultúráját.” – mondta Qiaomei Fu kutató.
A mitokondriális kivonatot – amelyről kiderült, hogy tehén és kecske DNS-t is tartalmaz – három különböző sírból vették ki. Kiderült, hogy a népcsoport különválasztotta az egyes állatoktól származó tejet, külön készítve ezzel kecske, juh és tehén sajtokat. Az elemzés során hasonló gombabaktériumokat találtak bennük, mint ami a mai kefirekben is van. Ez tette lehetővé a kutatócsoport számára, hogy nyomon tudják követni a fehérje származását. Az egyik, ma is használt Lactobacillus baktérium például Kínából és Oroszországból származik a friss kutatás szerint. A korábbi hiedelmek szerint a törzs kizárólag az oroszországi Kaukázus hegységben volt jelen. A tanulmányból az is kiderül, hogy a baktérium idővel a genetika stabilizálódásához és a tej erjedésének fokozásához vezethetett.
„Ez egy rendkívüli tanulmány, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megfigyeljük, hogyan fejlődhetett ki egy baktérium az elmúlt 3000 év során. Ráadásul a tejtermékek vizsgálatával tisztább képet kaphatunk az emberek életéről és a világgal való kapcsolatukról. Ez még csak a kezdet.” – idézte a kutatót a NewYorkPost.