Nem kell senkinek az egykor specialitásnak számító akácméz, az ukránok viszont olcsó mézzel árasztják el a magyar és az európai piacot.
Már nem veszünk akácmézet, az olcsó ukrán méz pedig elfoglalta a magyar polcokat és a magyar exportőrök piacait is.
„Ahogyan a gabonát, úgy a mézet is kiszorítja hagyományos piacainkról az Ukrajnából nyomott áron érkező termék” – hívta fel a figyelmet az agrártárca, emlékeztetve, hogy Magyarország több tagállammal együtt sürgeti a méztermékek csomagolásán az egyértelmű eredetmegjelölést. Európában ugyanis olyan harmadik országokból származó, rendkívül olcsó méztermékek lepték el a piacot, amelyek kiszorítják a magyar mézet.
A 2021 végén még kilónként 2400 forintos felvásárlási árú akácméz most 1700 forintos áron sem kell, és vegyes mézekből is beragadtak tételek a termelőknél is a kereskedőknél is, ráadásul az üzletek polcairól sem fogy a magyar méz – mondta a Világgazdaságnak Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke.
A helyzetet Nagy István agrárminiszter azzal magyarázta a Világgazdaságnak, hogy az ukrajnai méhészek a háború elől menekítve pörgetés után féláron vagy még olcsóbban azonnal értékesítették a mézet, mert nem akarták, hogy termékük a harcokban megsemmisüljön, és azonnal pénzhez akartak jutni.
„Az ukrán méznek nem Magyarország volt a vevője, hanem a német, francia, svájci és olasz mézletöltők, ami annyiban problémás, hogy a magyar termékeket is ide akarták eladni. Mégpedig nagy reményekkel, mert három év után tavaly végre a méhészeknek nem volt rossz évük, és azt gondolták, hogy ha minden agrártermék ára az egekbe szökött, ők is jó áron tudják eladni az árujukat. Ezt akadályozta meg, hogy a magyar méz exportpiacai bedugultak az ukrán áru miatt. Ezzel szemben teljesen fegyvertelenek vagyunk, mert arra nincs ráhatásunk, hogy például a németek kitől vásároljanak” – tette hozzá a miniszter.
