Mi mindennel kell számolni a szabadság kiszámításakor? Mennyi alapszabadság és kinek, mennyi pótszabadság jár? Ki rendelkezik a szabadsággal? Át lehet-e vinni a megmaradt szabadságot a következő évre? A HR Portal összegyűjtötte a tudnivalókat.
A fizetett éves szabadság mértékét Magyarországon a Munka törvénykönyve (Mt.) rögzíti. A munkavállalót megillető szabadnapok száma több tényezőtől függ: alapvetően az életkortól, valamint azoktól a pótszabadságoktól, amelyek különböző jogcímeken igényelhetők.
A szabadság kiszámításához ezért mindig az alapszabadságot és az ahhoz hozzáadódó pótnapokat kell együttesen figyelembe venni.
1. Alapszabadság
• Minden munkavállalót évente legalább 20 munkanap alapszabadság illet meg teljes naptári év esetén.
2. Életkorhoz kötött pótszabadság
Az életkor előrehaladtával a törvény további szabadságnapokat biztosít. Az adott kor betöltésének évében jár először a magasabb mértékű pótszabadság.
- 25. életévtől: +1 nap
- 28. életévtől: +2 nap
- 31. életévtől: +3 nap
- 33. életévtől: +4 nap
- 35. életévtől: +5 nap
- 37. életévtől: +6 nap
- 39. életévtől: +7 nap
- 41. életévtől: +8 nap
- 43. életévtől: +9 nap
- 45. életévtől: +10 nap
3. Egyéb jogcímen járó pótszabadságok
A törvény további esetekben is plusz szabadnapokat biztosít. Gyermekek után járó pótszabadság (16 éves korig)
- 1 gyermek után: +2 munkanap
- 2 gyermek után: +4 munkanap
- 3 vagy több gyermek után: összesen +7 munkanap
- Fogyatékkal élő gyermek esetén további +2 munkanap jár, amelyet mindkét szülő igénybe vehet.
Egészségi állapothoz vagy munkakörhöz kapcsolódó pótszabadság
- +5 munkanap annak, akinek a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50%-os egészségkárosodást állapított meg
- +5 munkanap fogyatékossági támogatásra jogosult vagy vakok személyi járadékában részesülő munkavállalóknak
- +5 munkanap mentálisan megterhelő vagy veszélyes munkakörben dolgozóknak
4. Időarányos számítás év közbeni munkakezdésnél
Amennyiben a munkaviszony nem fedi le a teljes naptári évet – például év közben történik a belépés –, a szabadság mértékét arányosítani kell a ledolgozott időszak alapján.
Fontos, hogy bizonyos távollétek – például betegszabadság, szülési szabadság, katonai szolgálat, illetve meghatározott fizetés nélküli szabadságok – munkában töltött időnek minősülnek, így ezekre az időszakokra is jár szabadság.
5. A szabadság kiadásának szabályai
A szabadság kiadásáról alapvetően a munkáltató dönt, ugyanakkor törvényi kötelezettségei is vannak.
- A munkavállaló évente legalább 7 munkanap szabadságot saját kérésére, legfeljebb két részletben igényelhet. Ez alól kivételt képez a munkaviszony első három hónapja. A kérést legalább 15 nappal korábban kell jelezni.
- A szabadságot úgy kell ütemezni, hogy a munkavállaló évente legalább 14 egymást követő naptári napra mentesüljön a munkavégzés alól. Ebbe a pihenőnapok és munkaszüneti napok is beleszámítanak.• A munkáltatónak a szabadság kiadásáról szintén legalább 15 nappal előre tájékoztatnia kell a munkavállalót.
- Alapesetben a szabadságot arra az évre kell kiadni, amelyre jár, azonban ha a munkaviszony október 1-je után kezdődik, a kiadás határideje a következő év március 31-e is lehet.
A Munka törvénykönyve 123. § (1) bekezdése szerint – az apasági és szülői szabadság kivételével – a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Bizonyos kivételes esetekben azonban a törvény lehetőséget biztosít az átvitelre.
A szabadság akkor is az adott évben kiadottnak minősül, ha decemberben kezdődik, és a következő év januárjára áthúzódó rész nem haladja meg az öt munkanapot.
A munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján az életkor után járó pótszabadság az esedékességet követő év végéig is kiadható.
6. A ki nem vett szabadnapok sorsa
A munkaviszony megszűnésekor a ki nem adott szabadságot a munkáltatónak ki kell adnia, vagy – ha erre nincs lehetőség – pénzben kell megváltania.
Így számolja ki a szabadságát lépésről lépésre:
- Induljon ki a 20 munkanap alapszabadságból.
- Adja hozzá az életkora alapján járó pótszabadságot.
- Számolja hozzá az egyéb jogcímen járó pótnapokat (például gyermekek után).
- Ha nem dolgozta végig az egész évet, arányosítsa a szabadság mértékét.



