A jelenlegi tiltakozások még a 2019-es Zöld Megállapodáshoz vezethetőek vissza, amely jelentős változásokat eszközölt a klímasemlegesség elérése érdekében. A cél az volt, hogy dekarbonizálja és digitalizálja a gazdaságot szerte Európában, hogy 2050-re elérhessük a klímasemlegességet.
A politikai döntéshozók azonban megfeledkeztek arról az apróságról, hogy figyelembe vegyék ennek a gazdákra gyakorolt hatását. A jelenleg is tartó tüntetések pedig a kontinens valamennyi nagy gazdaságában lassulást eredményeztek, ami egy válság alapjait fektetik le éppen.
A számos javasolt stratégia közül az Euronews két kulcsfontosságú célt emelt ki az európai mezőgazdasági ágazatokhoz kapcsolódóan. Az egyik a növényvédőszerek és műtrágyák használatának 50 százalékos csökkentése, illetve, hogy 2030-ra a mezőgazdaság 25 százalékának ökológiai gazdálkodásra kellene átállnia.
Azonban a gazdák, illetve több politikus is arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek a törvényjavaslatok könnyen negatív hatással lehetnek a terméshozamokra és megzavarhatja az élelmiszertermelést. Sőt, még az EU fő mezőgazdasági csoportja, a COPA-COGECA is bírálta.
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez a javaslat kezdettől fogva ideológiai jellegű volt, nem volt köze a mezőgazdaság realitásához. Irreális átmeneteket javasolt a szükséges finanszírozás nélkül – vélekedett a csoport.
A tüntetések pedig szépen lassan útlezárásokká nőtték ki magukat, miután a gazdák felléptek a folyamatosan emelkedő árak, az alacsony bérek és az EU környezetvédelmi szabályozása miatt. Azonban a Németországban, Franciaországban, Romániában, Hollandiában és Belgiumban zajló tüntetések nemcsak a konkrét állami intézkedésekhez kapcsolódnak. Hanem egyben az EU környezetvédelmi előírásaival és az elkövetkező időkkel kapcsolatos fenntarthatósági elképzelésekkel való szembeszegülés is.
Ez a zavargás pedig nemcsak a régió mezőgazdasági berendezkedését zavarhatja meg, hanem a különböző áruk szállításáért felelős közlekedési ágazatot is. Megállíthatja a teljes ellátási láncot, amivel hatással lehet a regionális gazdasági helyzetre. Az agresszív tüntetések, a rendőrséggel való konfrontáció, az országos lezárások és a tömegtüntetések pedig a feldolgozóipart is érintik.
A tüntetések pedig ezzel nemcsak a nemzeti gazdaságok hanyatlását okozhatják, hanem uniós szinten is hatással lehetnek a gazdaságra. Ezzel pedig a szakértők szerint az euróövezet gazdasága rövid távon továbbra is gyenge maradhat, de ha minden jól alakul, akkor várhatóan az év folyamán újra lendületet vehet. Feltéve, hogy időben megoldódnak a problémák.
