Az Európai Parlament (EP) csütörtökön nagy többséggel jelentést fogadott el, amelyben a képviselők intézkedéseket javasoltak a közéleti részvételt akadályozó, mások mellett az újságírók megfélemlítésére alkalmazott stratégiai perek (SLAPP) visszaszorítására.
A jelentést megszavazók szerint az ilyen jellegű perekben gyakran teljesen megalapozatlan, komolytalan vagy eltúlzott és gyakran visszaélésszerű követeléseket fogalmaznak meg, az eljárásokkal leginkább újságírókat, civil szervezeteket fenyegetnek, céljuk pedig a megfélemlítés, a szakmai elhiteltelenítés és a hallgatásra kényszerítés.
A képviselőket aggasztja ezen perek hatása az unió értékeire, a belső piac és az igazságszolgáltatási rendszer működésére. Az állásfoglalásban kiemelik, hogy az alperes és felperes közti erőviszonyok rendszerint egyenlőtlenek, különösen a hatalom és a pénzügyi források terén. Ez pedig aláássa a tisztességes eljáráshoz fűződő jogot. A képviselők szerint a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek különösen aggályosak, ha azokat közvetlenül vagy közvetve állami költségvetésből finanszírozzák, és a független médiaorgánumokkal, a független újságírással és a civil társadalommal szembeni egyéb közvetett és közvetlen állami intézkedésekkel kombinálják.
Az Európai Unió képviselőtestülete felszólította az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot egy intézkedéscsomagra, amely magában foglalná az áldozatok védelmét, a rágalmazási ügyekben pedig előírná az alperes szokásos tartózkodási helyén működő bíróságok alkalmazását, illetve egy uniós alap létrehozását perek áldozatai és családjaik támogatására és bírák és ügyvédek megfelelő képzésére.
Emellett az EP szerint az intézkedéscsomagnak meg kellene határoznia a SLAPP típusú perek bírósági keresetének korai elutasítására vonatkozó szabályokat, így ezek a perek objektív kritériumok alapján gyorsan leállíthatók lennének, és elő kellene írnia a felperes büntethetőségét is, ha nem tudja igazolni, hogy keresete miért nem visszaélésszerű.
A képviselők azt is bevezetnék, hogy a rágalmazás, a hamis vádaskodás és a becsületsértés ne legyen felhasználható a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekben.
A Fidesz EP-képviselői szerint az uniós parlament baloldali többsége visszaél a médiaszabadság fogalmával, amikor a jog fölé emel egyes újságírókat és civil szervezeteket, ezért nem támogatták a jelentést. Az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményben úgy fogalmaztak, hogy a jelentésben foglaltak ellehetetlenítik a fellépést rágalmazás vagy a jó hírnév sérelme esetén, és érinthetetlenné teszik a média és a civil szféra egyes szereplőit.
Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő kiemelte: a jelentés alapján gyakorlatilag bármit, következmények nélkül megtehetnének bizonyos újságírók és civil szervezetek.
„Az újságírók és a civil szervezetek védelme fontos, és biztosítani kell, hogy háborítatlanul végezhessék munkájukat, de ez nem azt jelenti, hogy bárki a törvények felett állhat” – húzta alá. Hozzátette: a jelentés hátterében meghúzódó nyilvánvaló szándék az, hogy a Soros-hálózathoz tartozó szereplőket kivonják a törvények hatálya alól.
Schaller-Baross Ernő azt hangsúlyozta, hogy arányos, a tagállami szuverenitást tiszteletben tartó intézkedésekre van szükség a médiaszabadság területén. „Csalódást keltő, hogy az unió a médiaszabadság elve mögé bújva arra tesz kísérletet, hogy saját érdekeinek megfelelő módon alakítsa át a tagállamok jogrendszerét. Nem támogatjuk a központosító törekvéseket” – tette hozzá a képviselő. (MTI)
