A kormány igyekszik a lehetőségeihez képest minden támogatást megadni a családoknak, hiszen erős családokból épülhet erős nemzet – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családügyekért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Közérzet kutatásának bemutatóján.
Beneda Attila kiemelte, a kutatás visszaigazolta, hogy nemcsak jó, hanem hasznos is családban élni, a felmérés alapján ugyanis a családban élők számára az élet megpróbáltatásai kisebbek, a boldogságszintjük magasabb, betegségekkel szembeni ellenállásuk erősebb, valamint könnyebben gyógyulnak.
A kormány a lelki egészség szempontjából azokat a kereteket tudja biztosítani, amelyek az emberek, elsősorban az anyák boldogulását elősegítik, hiszen az ő stabilitásuk, lelki egyensúlyuk sokszorosan hat vissza nemcsak a családjukra, hanem az egész társadalomra is – tette hozzá a helyettes államtitkár.
A kormány intézkedései közül kiemelte, a gyed extrát, amely lehetővé teszi, hogy akkor is megkapják ezt a juttatást a családok, ha mindkét szülő dolgozik, a Nők 40-et, amelynek köszönhetően negyven év szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek a nők, valamint a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), amely méltóbb életkörülményekhez segíti a családokat.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke azt hangoztatta, hogy egy ország számára stratégiai jelentőségű, az emberek boldogságának, pozitív közérzetének megteremtése és fenntartása, ezért indították el két éve a Közérzet kutatást, amely hosszát és rendszerességét tekintve egyedülálló, hiszen hónapról hónapra kérdezték az embereket arról, mennyire érzik magukat boldognak, elégedettnek, egészségesnek, és mennyire érzik magukat biztonságban.
A kutatás még azért is egyedülálló, mert a lefedett időszakban olyan eseményekkel szembesültek az emberek, amelyekre korábban nem is gondoltak, úgy mint a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború kirobbanása vagy az energiaválság – tette hozzá az elnök.
Fűrész Tünde azt mondta, gyakran hallani, hogy a magyarok pesszimisták, borúsak, negatív a közérzetük, de a kutatás világosan megmutatja, hogy „nehézségek ide vagy oda”, a magyarok helyt állnak, kiegyensúlyozottak, és alapvetően boldogok, Magyarország tehát biztonságos és kiegyensúlyozott ország.
A felmérés megmutatta azt is, hogy a család a boldogság forrása, megtartó erővel bír, biztonságot és örömet ad a mindennapokban, a családbarát kormányzás tehát egyértelműen hozzájárul ahhoz, hogy a magyar családok lelkileg megerősödtek, és meg tudnak küzdeni a felmerülő akadályokkal.
A kutatás részleteit Pári András, a KINCS kutatási vezetője és Nagy Tímea, a KINCS kutató-elemzője ismertette. Beszámolójuk szerint a magyarok boldogságérzete egy tízes skálán átlagosan 7,4, tehát a magyarok az elmúlt két évben alapvetően boldogok voltak. Az eredmények alapján az orosz-ukrán háború kitörése nem befolyásolta a boldogságérzetet, a pandémia utáni újranyitás és a kormányzati családtámogatási intézkedések pozitív, míg az energiaválság negatív irányba változtatta azt.
Az is látható, hogy a kiskorú gyermek valódi boldogságforrás, a 18 év alatti gyereket nevelők ugyanis az átlagosnál boldogabbak, míg a gyerek nélküliek boldogtalanabbak. A felmérés szerint a magyarok biztonságban érzik magukat annak ellenére, hogy Ukrajnában háború zajlik. A biztonságérzetet az anyagi helyzet is befolyásolja, ez alapján pedig jól látszik, hogy a 2022-es energiaárváltozás és az élelmiszerek árának emelkedése nyomot hagyott az emberekben, ugyanakkor a kormányzati intézkedések – benzin- és élelmiszerárstop, tűzifa biztosítása – hatására nőtt a társadalom biztonságérzete.
A megkérdezettek többsége egészségesnek érzi magát, az egészségérzet 2021 februárjában, a karantén idején volt mélyponton, majd az oltás elindulásának köszönhetően javult, leginkább egészségesnek pedig 2021 decemberében vallották magukat az emberek, feltehetően a karanténmentes ünneplés miatt. Az egészségérzet szoros összefüggést mutat az életkorral, az iskolázottsággal és a gyerekneveléssel, minél fiatalabb ugyanis valaki és minél magasabb az iskolai végzettsége, annál jobbnak értékeli az egészségi állapotát, a 18 év alatti gyereket nevelők pedig kiemelkedően egészségesnek érzik magukat.
A magyarok összességében elégedettek a dolgaik alakulásával, de az energiaár változás rányomta a bélyegét a véleményükre, és leginkább a fővárosban élőket befolyásolta negatív irányba.
A megkérdezettek az elégedettségi szintjüket átlagosan 6,8 pontra értékelték. Legkevésbé 2021. január és március között voltak elégedettek, feltehetően a járvány harmadik hulláma miatti korlátozó intézkedések miatt, míg a legelégedettebbnek 2021 októberében vallották magukat, amikor bejelentették a családoknak a személyi jövedelemadó-visszatérítését, valamint a 13. havi nyugdíjat.
Hasonlóan az előző pontokhoz, az elégedettségérzés is szorosan kapcsolódik a családhoz, a kisgyereket nevelők voltak a legelégedettebbek a megkérdezettek között, körükben rekordmagasra szökött az elégedettség mértéke 2021 márciusában, amikor újra kinyitottak az óvodák és iskolák.
MTI
