A rengés magnitúdója megközelítette az 5.3-at, ami az erősebb földrengések közé tartozik, és bár jelentős energiát szabadít fel, általában nem okoz komoly károkat – különösen akkor, ha a nyílt óceán alatt következik be. Utórengésekre kell számítani.
A térség nem ismeretlen a szeizmikus aktivitás szempontjából: az Aleut-szigetek egy hosszú, íves vulkáni láncot alkotnak, amely az egyik legaktívabb lemezszegélyen helyezkedik el. Itt a Csendes-óceáni kőzetlemez folyamatosan az észak-amerikai lemez alá bukik, ami rendszeres földrengéseket idéz elő. Ez a geológiai folyamat hatalmas feszültséget halmoz fel a földkéregben, amely időről időre földmozgások formájában szabadul fel.
A mostani rengés viszonylag sekély mélységben történt, ami általában erősebb felszíni hatást eredményezhet, azonban a ritkán lakott, tengeri környezet miatt nem érkeztek jelentések károkról vagy sérültekről. Cunamiriadót sem adtak ki, ami arra utal, hogy a földmozgás nem idézett elő jelentős víz alatti elmozdulást.
A szakértők szerint az ilyen, 5-ös magnitúdó körüli rengések ebben a térségben kifejezetten gyakoriak, és inkább a földkéreg folyamatos „feszültséglevezetésének” tekinthetők. Ugyanakkor minden ilyen esemény emlékeztet arra, hogy a régió képes sokkal erősebb, akár pusztító földrengések előidézésére is.
