Világszerte újra az arany a biztonság szimbóluma – a központi bankok páncéltermei megteltek, és aki teheti, most nem kötvényt vagy dollárt vesz, hanem nemesfémet. A világ legnagyobb aranykészletét továbbra is az Egyesült Államok birtokolja, közel 8133 tonnával, ezt követi Németország mintegy 3350 tonnával, majd Olaszország következik, amely most látványosan ünnepli a dobogós helyezését. A Banca d’Italia megnyitotta kincseskamráját, és megmutatta a világnak, hogy 2452 tonnányi aranyat őriz: a világ harmadik legnagyobb tartalékát – adta hírül a Reuters. Oroszország és Kína közel azonos mennyiségű, 2300 tonna föltött rendelkezik.
Hogy áll a régiónk?
A régióban Lengyelország olyan hajrát csinált, amivel bejutott a top 10-be: aranytartaléka már meghaladja a 360 tonnát. A varsói jegybank stratégiai célja, hogy a zloty fedezetét nemesfémmel is biztosítsák. Ezzel szemben a cseh és szlovák tartalékok alig néhány tonnát tesznek ki, vagyis a térség sereghajtói közé tartoznak.
Italy's tenacious stance on #gold pays off as prices soar – Reuters
— KLEJDI CUNI (@TradingPuzzles) October 16, 2025
Italy, whose sovereign assets from bonds to banks have so often been the subject of market crises in recent years, is currently enjoying a windfall as the central bank's vast gold reserves track record-high… pic.twitter.com/G6ZvXD3GgZ
A járvány, majd az ukrajnai háború és az infláció újra felértékelte a fizikai arany jelentőségét. Egyre több ország kéri vissza a külföldön őrzött készleteit – Németország például évekkel ezelőtt kezdte meg az arany „hazatelepítését”, hogy a saját páncéltermeiben tudja ellenőrizni a világ második legnagyobb állományát.
Mi a helyzet nálunk?
Magyarország éppen az ellentéte az olasz hangoskodásnak. Nálunk az arany nem látványelem, hanem csendes biztosíték. A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt években minden idők legnagyobb aranyvásárlását hajtotta végre: míg a kétezres évek elején alig három tonna aranyunk volt, ma már 110 tonnát őriz az ország. Ez több mint harmincszoros növekedés kevesebb mint egy évtized alatt – Európában ez az egyik legnagyobb arányú bővülés.
A magyar aranytartalék története ugyanakkor nem most kezdődött. A második világháború végén a legendás „aranyvonat” menekítette nyugatra az ország kincseit, hogy elkerüljék a szovjet zsákmányolást. Az arany később visszakerült, de a kommunista időszakban fokozatosan leépült a készlet, mert a devizatartalékokat sokkal fontosabbnak tartották, mint a nemesfémet. Mire elérkezett a rendszerváltás, Magyarország gyakorlatilag lemondott az aranyról: 1989-re alig néhány tonna maradt a páncéltermekben.
Az új aranyláz a 2010-es évek végén kezdődött, amikor a világ központi bankjai újra elkezdtek aranyat venni. A magyar fordulat 2018-ban jött el: ekkor döntött úgy az MNB, hogy az addigi 3 tonnás állományt több mint harmincszorosára növeli. A kincsek fele ma Magyarországon, a másik fele külföldi trezorokban van elhelyezve – jellemzően Londonban és Svájcban, biztonsági diverzifikációként. És bár nem verik nagy dobra, ez a 110 tonna – amely mai árfolyamon több mint 2,7 milliárd dollárt ér – erősebb üzenet, mint bármilyen látványos nyilatkozat.
„Egy olyan időszakban, amikor a világ átalakulóban van, a piaci árak soha nem látott magasságokba emelkedtek, és a stabilcoinok és kriptovaluták (mint például a digitális eszközök) egyre nagyobb teret nyernek, a központi bankok jelenleg a legkeresettebb eszközökkel rendelkeznek” – mondta egy olasz elemző, hozzátéve:. „Jól teszik, hogy nem adják el őket.”
