Államunk és társadalmunk biztonságának megőrzése a legfontosabb közös feladatunk – jelentette ki Kövér László az Országgyűlési Őrség megalakulásának 10. évfordulója alkalmából tartott csütörtöki megemlékezésen az Országház Kupolatermében.
A házelnök emlékeztetett: közbiztonság nincs közérdeket képviselő demokratikus közhatalom nélkül, demokratikus közhatalom pedig nincs legitim parlament nélkül, amely mindig csak a rend és a biztonság keretei között töltheti be hivatását.
Kövér László kiemelte: ha Magyarország szabad és szuverén, akkor „mindannyian biztonságban vagyunk, hiszen megvan a lehetőségünk arra, hogy megszabjuk a saját magyar életrendünket”. Ha bármilyen okból csorbul Magyarország szabadsága és szuverenitása, „az életünk rendje is mindig veszélybe kerül, ezért mindenkinek megrendülhet a biztonsága és elnehezülhet az élete” – fogalmazott.
Hozzátette: ezt igazolja az Országgyűlési Őrség, illetve jogelődei intézményi története is.
Az Országgyűlés elnöke felidézte: 1912-ben fokozódó bel- és külpolitikai feszültség hívta életre a Képviselőházi Őrséget a korabeli magyar Országgyűlés védelmére. Két esztendő múlva, 1914-ben egy politikai gyilkosság Szarajevóban lángra lobbantotta két szomszédos állam lokális katonai konfliktusát, amely aztán nagyon gyorsan az első világháborúba torkollott. Abba a háborúba, amelyet száz esztendő távlatából már a tévedés kockázata nélkül nevezhetünk tragikus európai öngyilkosságnak.
A két világháború között a Képviselőházi Őrségnél szolgáló összesen közel ezerszáz képviselőházi őr biztosította hűséggel, becsülettel az Országgyűlés védelmét.
A második világháború után berendezkedő kommunista diktatúra megfosztotta az Országgyűlést politikai súlyától és díszletté változtatta, a Képviselőházi Őrséget pedig feloszlatta, ezzel is jelképezve a kommunista karhatalom mindenhatóságát.
Ma európai földön ismét háború zajlik, két szembenálló állam egymás közötti lokális konfliktusa mára gyakorlatilag globális gazdasági világháborút eredményezett és azzal fenyeget, hogy bármikor nukleáris világháborúvá szélesedhet, amely ezúttal nemcsak európai, hanem globális öngyilkosságot is jelenthet az emberiség számára.
Kitért arra is: napjainkban az államok célpontjaivá váltak olyan globális magánhatalmaknak, amelyek érdeke, hogy felforgassák az államok demokratikus rendjét és közbiztonságát, ezért olyan hálózatokat és tevékenységeket támogatnak, amelyek nyílt fizikai erőszakot alkalmaznak és valójában a politikai terrorizmus előfutárai – vélekedett, megemlítve a napokban Budapesten magyar állampolgárokat brutálisan bántalmazó külföldi irányítású ideológiai csoportok példáját.
Kövér László szólt arról is: egy parlamentáris demokráciában nyilvánvaló, hogy a parlament a törvényhozás által és a jogalkalmazás ellenőrzése révén hivatott megvédeni az ország és az állampolgárok érdekeit. Kevésbé nyilvánvaló azonban, hogy ha baj van, ki hivatott megvédeni magát a parlamentet az esetleges külső vagy belső erőszakkal szemben? A demokráciák történetében ez alapvető kérdés, amelyre változó intézményes válaszok születtek, de a lényegnek mindig változatlannak kell maradnia: „egy törvénytelen támadó erővel szemben mindig csak egy törvényesen és a fenyegetettséggel szemben arányosan és hatékonyan fellépő véderő szavatolhatja a jogállam fundamentumát jelentő parlament mindenkori biztonságát”.
Ezt tartotta szem előtt a magyar Országgyűlés 1912-ben, amikor törvényt alkottak a Képviselőházi Őrség létrehozásáról és 2012-ben, amikor újraalakította a kommunista diktatúra által felszámolt parlamenti véderőt Országgyűlési Őrség néven.
Értékelése szerint az Országgyűlési Őrség az elmúlt tíz évben magas szakmai színvonalú, a jogi normáknak mindenben megfelelő szolgálatellátásával kivívta méltó helyét a hazai fegyveres testületek körében.
A házelnök az ünnepségen kitüntető zászlószalagot adományozott az Országgyűlési Őrségnek, amelyet a történelmi egyházak képviselői áldottak meg.
Kövér László továbbá a házelnöki érdemjel arany, ezüst, illetve bronz fokozatával tüntette ki a testület több vezetőjét, alapító tagját.
