Az International Severe Weather Research Institute tavaly 1931 esetben nagyon nagy (több mint öt centiméteres) jégeső, 92 esetben pedig tíz centiméternél nagyobb jégesőt is jelentett
Nemcsak a nagy és nagyon nagy jégesők mennyiségét, hanem a maximális jégesőméreteket illetően is rekordok dőltek meg. Európa legnagyobb lefényképezett jégesőjét mindössze öt napon belül kétszer is regisztrálták Olaszországban. Tavaly július 19-én egy 16 centiméter átmérőjű jégesőt, július 24-én pedig egy 19 centiméter átmérőjű jégesőt is jelentettek.
A legnehezebb hivatalosan lemért jégeső szintén július 24-én esett, 484 grammos. A jég átmérője 13 centiméter volt. Olaszországon kívül más országokat is érintettek hatalmas jégesők. Szlovéniában a legnagyobb jég átmérője elérte a 13,8 centimétert, Bulgáriában és Horvátországban egyenként 13 centimétert, Franciaországban, Spanyolországban és Boszniában egyenként 11 centimétert, Németországban és Oroszországban pedig egyenként 10 centimétert.
Ráadásul tavaly nagyon hosszan tartó és széthúzódó jégesők voltak, amelyek sok helyen nagy jégesőt hoztak. Összehasonlításképpen: 2022-ben öt, több mint 200 kilométer kiterjedésű jégesőt figyeltek meg. 2023-ban már 13 ilyen jégeső volt, egy különösen hosszan tartó szupercella pedig 686 kilométer hosszú jégesőcsíkot produkált, amely öt országot is érintett.
A legtöbb nagy jégesőre vonatkozó jelentéssel rendelkező ország Franciaország volt 1502 esettel, amelyet szorosan követett Olaszország 1468 jelentéssel. A legpusztítóbb jégesők tekintetében azonban Olaszország végzett az élen 596 nagyon nagy jégesőről és 67 hatalmas jégesőről szóló jelentéssel, szemben a franciaországi 280 és 10 esettel. A nagy jégesők által leginkább sújtott harmadik ország Németország volt 1270 jelentéssel, amelyek közül 142 nagyon nagy jégeső volt.
A keletkezett kár hatalmas: legalább 328 ember sérült meg a jégeső miatt, a tényleges szám valószínűleg jóval magasabb. A legtöbb sérültet (242) Olaszországból jelentették. A jégeső hatalmas gazdasági károkat is okozott. Az európai viharok összes kárköltsége pedig összesen mintegy tizenkétmilliárd dollárra rúg.
A jégesők számának növekedése Európában a Földközi-tenger melegebb tengeri hőmérsékletével függ össze – írja a krone.at A párolgás hatására több energia jut a légkörbe, ami zivatarfelhőkben felemelkedik, és erős felfelé irányuló áramlást hoz létre. „Minél erősebb a felfelé irányuló áramlás, annál nagyobb lehet a jégeső”
