Több rendeletet is módosított a kormányfő a halálesetek kivizsgálása érdekében, és pontosította a halottvizsgálati folyamatban résztvevők jogait és kötelezettségeit.
A változtatások érintik a temetőkről, a temetkezésről, a boncolásról, a halottak vizsgálatáról szóló korábbi szabályokat. Az új rendelet pontosítja a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló korábbit, kiegészíti a korábban az ingatlanon elhelyezett urna temetői elhelyezésének, illetve a halottvizsgálat különféle szabályait is. A halottvizsgálattal összefüggő változásokról a 24.hu írása közölt összefoglaló tájékoztatást.
A fő szabály, hogy a jövőben az elhunyt azonosítására szolgáló űrlapnak a holttest két végtagjára történő felhelyezéséről a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos vagy halottvizsgálat lefolytatására jogszabályban feljogosított mentőtiszt gondoskodik. A szállító figyelmét külön erre a célra rendszeresített piros színű űrlap használatával kell felhívni arra, ha az elhunyt fertőző betegségben halt meg.
Az űrlapon az elhunytról ezeket az adatokat kell rögzíteni:
családi és utónév, személyazonosság igazolására alkalmas okirat (típus/szám), születési hely és idő,
az elhalálozás (ha az nem ismert), a holttest helye (címe), tényleges/becsült ideje,
fertőző betegség gyanúja esetén a betegség neve,
az elszállítás célintézményének (egészségügyi intézmény, temető, halotthűtő) megnevezése, címe,
az elszállítást végző szervezet/személy neve, az elszállítás el- és megrendelt időpontja/határideje,
az elszállítást elrendelő (orvos/mentőtiszt) neve, munkahelye, beosztása, elérhetősége.
A módosítás kitér az ismeretlen személyazonosságú („NN”-nel jelzett) elhunytakra vonatkozó szabályozásra, a halottszállítás feltételeire, a temetkezési szolgáltatók feladataira, a helyszíni halottvizsgálat szabályaira.
Mentőtiszt helyszíni halottvizsgálatot csak külön képzés után végezhet, koraszülött halálozás esetén akkor sem.
Nem természetes módon bekövetkezett halál valószínűsítésekor helyszíni halottvizsgálatot csak a jogszabályban erre feljogosított orvos folytathat. Ilyenkor az eltemettetéshez és elhamvasztáshoz szükséges engedélyt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ügyben eljáró hatóság állítja ki.
Helyszíni halottvizsgálatot mentőtiszt akkor sem folytathat, ha az elhunyt egészségügyi adatai nem érhetőek el. Ilyenkor köteles az orvosnak átadni a holttest további vizsgálatát. Ha nem tudni, ki volt az elhunyt kezelőorvosa, a holttestet a haláleset helyszínéhez legközelebbi patológiai osztállyal rendelkező kórházba kell szállítani. Itt döntenek a kórboncolás szükségességéről/mellőzéséről.
Ha az elhunyt eltemettetésére kötelezett nem jelentkezik, a halál okát megállapító orvos a köztemetésre illetékes település jegyzőjének küldi meg a halottvizsgálati bizonyítványt, amit rögziteni kell az Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítványt Kiállító Rendszerben (eHVB) is.
