A sofőrök nagyon gyorsan megtanulják, hogyan játszhatják ki a részlegesen automatizált járművek ellenőrző rendszereit. Ennek következtében pedig egyre sokasodnak a brutális autóbalesetek – írta meg a kozlekedesbiztonsag.kti.hu. A vezetők kiismerik a járműveket, majd egyre bátrabb mozdulatokat tesznek, ezzel pedig megtévesztik az autóik számítógépét, elhitetve, hogy figyelnek és kezüket a kormányon tartják.
Becsapott automatika
Az amerikai Közúti Biztonsági Biztosító Intézet (Insurance Institute for Highway Safety) kutatásai bebizonyították, hogy az automatizált járművek volánja mögött ülők sorozatosan végeznek olyan tevékenységet, amilyeneket a hagyományos járművekben ülő sofőrök ritkán vagy soha. Esznek, isznak, telefonálnak, üzeneteket írnak, sőt filmet néznek. Eközben persze nem figyelnek sem a forgalomra, sem a vezetésre. A kutatás kiderítette, hogy a vezetők kifigyelik, autójuk milyen módon teszteli és elemzi a reakcióikat. Kezüket a volánon tartják-e, vagy használják-e a kezelőszervek bármelyikét. Ha például egy vezető filmnézés közben néha megmozdítja kissé a kormányt, az automatika „megnyugszik”, mert elhiszi, hogy a sofőr figyel. Ám ez korántsem igaz.
A nagy sebességgel száguldó autók biztonsági rendszerei aztán egy váratlanul felbukkanó másik autó, vagy egyéb akadály esetén már hiába igyekeznek beavatkozni, többnyire elkerülhetetlen az ütközés. A baleseteket kivizsgáló rendőrök gyakran jutnak arra a következtetésre, hogy a megsérült autó vezetője túlontúl is megbízott a sávtartó automatikában, az adaptív tempomatban és a vészfékasszisztensben. Az persze egy másik kérdés, hogy lehet-e bizonyítani, hogy a kényelmes sofőr egészen mással foglalkozott a balesetet megelőző pillanatokban, mint a vezetés. Gyakran nem marad más hátra, mint a balesetet egyszerűen a figyelmetlenség számlájára írni.
Sokkoló teszteredmények
Az intézet kutatási eredményei lesújtóak, nem túlzás kijelenteni, hogy a részlegesen automatizált autókat vezető személyek vezetési szokásai többnyire ön- és közveszélyesek. Egy 29 résztvevő bevonásával végrehajtott kísérlet során bebizonyosodott például, hogy a különböző „tudású” járművek vezetői a teszthónap végére mintegy 30 százalékban olyan tevékenységet végeztek autóvezetés közben, ami elvonta a figyelmüket az útról és a forgalomban résztvevő többi járműről. Az idő előrehaladtával pedig nőtt azoknak a tesztvezetőknek a száma is, akik inkább kikapcsolták a rendszer, hogy ne idegesítse őket a figyelmetlenségükre intő jelzés.