A köztudatban évtizedeken át tartotta magát az a felfogás, hogy amikor az ember nyugdíjba vonul, akkor mindennek vége. Bezárulnak a kapuk, megszűnnek a jó dolgok, a négy fal között legfeljebb csak az emlékek maradnak. Na, meg az unokázás.
„Eredendően téves ez a felfogás. Persze az is igaz, hogy 4-5 évvel a nyugdíj előtt el kell kezdeni a felkészülést, felkészítést az új életszakaszra. Ebben tudunk segíteni – nyilatkozta az AcNews-nak Pongrácz Attila, a győri Széchenyi István Egyetem Apáczai-karának dékánja. – A rendszerváltás után felgyorsult világunkban egyre kevesebb fiatal házasodott, vállalt több gyereket. Emiatt eltorzult a társadalmi korfa, az idősebb generációk felé szélesedik. Ezzel a jelenséggel pedig valamit kezdeni kell. A célunk, hogy senki ne érezze: nincs rá szükség. Hiszen akár újabb, virágzó korszak jöhet az ember életébe. Ha az idősebb korosztály jobb mentális és fizikai állapotban van, akkor boldogabb társadalmat tudunk felépíteni.”
Sokan idős ember céltalannak látja az életét
A dékán kihangsúlyozta a közösségek összetartó erejét. A falvakban például erre ott a házak előtti kispad. A városokban, ha néhány nyugdíjas „örökbe fogadja”, a társasházak előtti gazos területet, azzal jó példával szolgál a fiataloknak is. Mert fontos a példamutatás. Hogy a fiatalok türelmet tanuljanak, lássák, időt kell szánni a dolgokra, amit az idősebbek tudnak.
„A virágosításhoz nem érdemes a közterületfenntartóra várni. Viszont a panelházak tövében összegyűjtött esővízzel locsolni is lehet. Az idős emberek és a fiatalok összefogásával, egy okos kampánnyal kis költségvetéssel is nagy eredményeket lehet elérni. Ebben segíthet az önkormányzat, egy állami szervezet, alapítvány, nonprofit szervezet vagy társasházkezelő” – sorolta Pongrácz Attila. Mint mondta, sok egyedül élő, magányos nyugdíjas haszontalannak, céltalannak látja az életét. Ezért fontos, hogy mindenki felkészülten érje el a nyugdíjkorhatárt. Persze, fontos a pihenés, de az is, hogy a nyugdíjasok új célokat, kihívásokat, feladatokat találjanak. Az ehhez szükséges tudás átadására vállalkozott a Széchenyi István Egyetem és a Rejuniva Kft.
„A mi egyetemünk az országban elsőként indította el az Active Ageing (aktív idősödés) kurzust, ami rendkívül népszerű – folytatta Pongrácz Attila dékán. – Az I. évfolyamon nappali tagozaton 22, levelezőn pedig 9 diák közösségszervezés alapszakos hallgató vette fel ezt a tantárgyat. Egy alapozó, átfogó tudást adunk számukra. Abban is segítünk a hallgatónknak, hogy az idős korosztállyal foglalkozó intézményeknél tölthessék a gyakorlatukat.”
Fontos az egészséges átmenet
Megtudtuk: az idős emberek is képezhetik magukat. A fővárosi és a vidéki panelházak nyugdíjasai többek között kertészeti tanfolyamokon is szerezhetnek új tudást. Amit az egyre népszerűbbek a közösségi kertek művelésénél, az erkélyeken zöldség-gyümölcstermesztés során hasznosíthatnak. De számtalan olyan, akár két év alatt elvégezhető tanfolyam létezik, ami munka mellett is elvégezhető. És államilag elismert papírt ad róla. A győri egyetemen több 50 év feletti hallgató is tanul. Ezzel hidat teremtenek a különböző generációk között, ami pozitív hatása van mindenkire. Fiatalok és idősek egymást támogatva, kísérve tanulhatnak egymástól. Erre – ha kitekintünk a világba – egészen extrém példákat is találunk. Egy szicíliai férfi például 96 évesen, egy amerikai nyugdíjas pedig 82 esztendősen szerzett diplomát.
„Van olyan kollégánk az egyetemen, akinek akkor sem engedjük el a kezét, ha nyugdíjas lesz. Ha tudja vállalni, akkor megkérjük, hogy 4 órában maradjon velünk. Ez kölcsönös előny, hiszen a tudása fontos számunkra. És nem egyik napról a másikra zárul le egy életszakasz, hanem van egy egészséges átmenet. Persze, eljön az idő, amikor mindenki rájön, hogy lassítani kell. De időt kell adni magunknak, hogy kivonuljunk a munka világából.”
