A denevérekről ismert, hogy a koronavírusok széles skálájának gazdái anélkül, hogy a betegség bármilyen fizikai tünetét mutatnák. Alkalmazkodtak ahhoz, hogy együtt éljenek ezekkel a vírusokkal, és immunrendszerük úgy fejlődött ki, hogy kezelni tudja őket.
A denevérek arról is híresek, hogy méretükhöz képest rendkívül hosszú élettartamúak. Más, hasonló méretű állatokkal összehasonlítva, kis méretük és magas anyagcseréjük ellenére figyelemre méltóan alacsony a rákos megbetegedések aránya. Ez arra késztette a kutatókat, hogy megvizsgálják, milyen egészségügyi összetevők lehetnek felelősek a rákkal szembeni ellenállásukért.
Most a Cold Spring Harbor Laboratory (CSHL) tudósai, akik szekvenálták a jamaikai gyümölcsdenevér és a mezoamerikai bajuszos denevér genomját, azt állítják, hogy az emlősök ellenállóképessége a génjeikhez köthető.
A kutatók egy új technológia segítségével állították össze mindkét denevérfaj teljes genomját. Ezt követően ezeket a szekvenciákat 15 másik denevér és emlős genomjával, köztük az emberi genommal hasonlították össze.
„Nem tudtuk, hogy az immunrendszer génjei ennyire pozitívan szelektálódtak a denevérgenomokban. A denevérek számos nagyon szokatlan dologgal rendelkeznek. Nem úgy reagálnak a fertőzésekre, mint mi. Utólag visszatekintve nem meglepő, hogy az immunrendszer ezen különbsége szerepet játszhat mind az öregedésben, mind a rákválaszban” – mondta közleményében a CSHL professzora.
Felfedezték továbbá, hogy az interferon-alfa termelő gének felszabadításával a denevérek csökkentették az immunrendszer figyelmeztető rendszerét. Az állatok tehát e tulajdonságuk miatt magas vírustűrő képességgel rendelkezhetnek. A fertőzések többek között azért olyan károsak az emberre, mert túlreagáló immunrendszert eredményeznek, amely elpusztítja az egészséges szöveteket. A denevérek génjei megakadályozzák ezt.
Emellett felfedezték, hogy a denevérek genomjában a rákhoz kapcsolódó génekben több módosítás van, mint más állatokéban, köztük hat olyan változás, amely a DNS-t javítja, és 46 olyan, amely elnyomja a daganatokat. Ez összhangban van korábbi tanulmányokkal, amelyek szerint a denevérek hatékonyabb DNS-javító mechanizmusokkal rendelkezhetnek, amelyek segítenek megelőzni a DNS-károsodás felhalmozódását, ami a rák gyakori előfutára. Ezek a fokozott DNS-javító képességek szerepet játszhatnak a csökkentett rákkockázatukban.
A kutatók most arra számítanak, hogy munkájuk új perspektívákat kínál majd az immunitás, az öregedés és a rák összefüggéseivel kapcsolatban, és végül akár jobb orvosi eljárásokat és kezeléseket is eredményezhet.
