1793-ban a frissen kikiáltott Francia Köztársaság úgy gondolta, itt az ideje rendet tenni – nem csak a térben, de az időben is. Bevezették a tizedes rendszert, amely okán egy nap 10 órából állt volna, egy óra 100 percből, egy perc pedig 100 másodpercből. Papíron logikus volt. A valóságban viszont katasztrófa…
Az órákat át kellett volna alakítani, az emberek nem értették, mikor mi történik, a vidéki lakosság pedig kiakadt, hogy csak minden tizedik nap jut pihenő. A rendszer alig egy évig bírta, aztán visszatértek a régihez. És itt jön a csavar: az a „régi” rendszer már akkor is több ezeréves volt.
A sumér-időszámítás mindennek az alapja
Az egész az ókori suméroknál indul, nagyjából i. e. 5000 körül, a mai Irak területén. Ők voltak az elsők között, akik városokat építettek, írást hoztak létre – és nem mellesleg egy teljesen más logika szerint számoltak, mint mi: nem tízes, hanem 60-as számrendszert használtak.
Van egy elmélet, ami szerint az ujjaikkal számoltak: az egyik kézen (a hüvelykujj nélkül) 12 ujjperc van, ezt a másik kéz ujjaival lehetett számolni. 12×5 = 60. Így jött ki a bűvös szám. Nem biztos, hogy tényleg így történt, de az igen, hogy a 60 elképesztően praktikus: rengeteg számmal osztható maradék nélkül. Ez a mindennapi életben – földosztásnál, adózásnál, kereskedelemnél – óriási előny volt.
A suméroktól a babiloniak vették át, majd ők fejlesztették tovább. A csillagászatban, naptárkészítésben és számításokban is ezt használták. És mivel működött, mindenki más is átvette. Innen jön az, hogy ma egy kör 360 fokos (6×60), és az is, hogy az időt 60-as alapokon bontjuk.
Egyiptomban fejlesztették tökéjre az időszámítást
Az már az ókori egyiptomiak „műve”. Ők osztották a napot 12 részre, és az éjszakát is 12-re. Így lett összesen 24 óra. Hogy miért pont 12? Erre sincs egyetlen biztos válasz, de valószínűleg köze volt a csillagokhoz, az égbolt megfigyeléséhez – és igen, megint előjön az ujjas számolás is.
A babiloniak később tovább bontották az órákat, de nem azért, hogy jobban beosszák a napjukat. Ők az égbolt mozgását akarták pontosabban mérni.
Így jöttek létre az első percek és másodpercek elődei – csak akkor még teljesen más jelentésük volt. A lényeg viszont ugyanaz maradt: 60-as alapú felosztás.
Az idők változnak, de az időszámítás örök
Ma már annyira mélyen beépült az életünkbe ez a rendszer, hogy szinte lehetetlen lenne lecserélni. A franciák próbálkozása megmutatta: hiába tűnik logikusabbnak a 10-es rendszer, az emberek nem fognak átállni.
Szóval amikor legközelebb ránézel az órára, jusson eszedbe: amit látsz, az nem modern találmány. Hanem egy ősi döntés, amit valaki több ezer éve hozott meg – és amit azóta sem tudott senki felülírni.
(via)
