Az ENSZ felmérése során 77 országban 75 000 embert véletlenszerűen hívtak fel és kérdeztek meg: hetente hányszor gondolnak az éghajlatválozásra. Ők együttesen a világ népességének többségét (87 százalékát) képviselik. A Fidzsi-szigeteken, Afganisztánban és Törökországban a legnagyobb az aggodalom az éghajlati válság következményei miatt.
A válaszadók több mint kétharmada (69 százalék) számára a globális felmelegedés már most is hatással van az életükkel kapcsolatos döntésekre, például arra, hogy hol élnek, hol dolgoznak és hol fogyasztanak.
Ezzel összhangban világszerte ötből négy válaszadó azt szeretné, ha országa kormánya fokozná erőfeszítéseit a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ez különösen a szegényebb országokban élőkre igaz (89 százalék a G20-országok 76 százalékával szemben) – írja a krone.at.
Az elkötelezettség egyik példája a fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta energiára való gyorsabb átállás, amelyet különösen Kínában támogatnak az emberek (80 százalék). Cassie Flynn, az UNDP éghajlatvédelmi igazgatója „vitathatatlan bizonyítékról beszél, miszerint az emberek mindenhol támogatják az éghajlatvédelmi intézkedéseket.
Az ENSZ Fejlesztési Programjának munkatársa, Achim Steiner azonban úgy véli, hogy az aggodalmak nem feltétlenül fognak átcsapni szavazási és fogyasztási döntésekbe. „Én többet tennék. De a többiek nem. Ezért nem teszek semmit” – ez sokak hozzáállása.
