Nem álhír, korábban is megjelent már a Dunában, Drávában a folyami medúza. Most akkor nem szabad a vízbe menni?
Az úgynevezett cnidariák egyelőre Bécs északi részén található dunai ágban ütötték fel a fejüket. „17 éve evezek a bécsi Kuchelaunál. Még soha nem láttam ott medúzát. Mit jelent ez?” – tette fel a kérdést az ORF egyik műsorvezetője Twitter-üzenetében. És valóban: a vízfelszín elhomályosodása erősen emlékeztet az Adriáról ismert medúzajárványokra – írja krone.at
Craspedacusta sowerbii az édesvízi medúza neve, amely akár 2,5 centiméteres is lehet, és egy ideje már a Dunában kóborol. Nálunk, Magyarországon is. Bár eredetileg nem Európában őshonosak, az első európai említésük 1880-ból származik, amikor a londoni Királyi Botanikus Kertben egy tavirózsa kelyhében jelentek meg. Brazíliából vagy Kelet-Ázsiából származnak, innen kerültek Európába. Ma a faj az Antarktiszon kívül világszerte megtalálható.
Ich rudere seit 17 Jahren in der Kuchelau in Wien. Quallen haben wir dort noch nie gesehen. Was hat das zu bedeuten? Ist das normal? Was sagen die Wissenschaftler unter euch? pic.twitter.com/w0hELkxk18
— Nadja Hahn (@nadjasnews) July 23, 2023
Hogy szabad szemmel egyáltalán láthatóak, az a hosszú ideje tartó hőségnek köszönhető, amely felforrósította a Dunát. Az állatok az idejük nagy részében csak kb. 2 mm-es polipként élnek, ülnek tápanyagban gazdag vízinövényeken, és fonálférgekkel (orsóférgekkel) táplálkoznak. Csak 25 Celsius-fok feletti vízhőmérsékletnél alakulhatnak ki, bimbózással, a medúzák is – amelyek aztán láthatók a felszínen
Ennyit a tudományról – de hogyan hat ez a fürdőzés örömére? Egy dolog kellemetlen: a csúszós, nyálkás felületük. Az édesvízi medúza nem mérgező és nem veszélyes. Éppen ellenkezőleg: Mivel a lassú folyású, tiszta vizeket kedveli, megjelenése a Duna magas vízminőségének jele még a magas hőmérséklet ellenére is. A gyerekek és a hobbi kutatók számára pedig a cnidariak látványa igazi élmény.