Hol volt a művész úr utoljára nyaralni?
– Konkrétan nyaralok. Három méterre vagyok az orfűi tótól. Egy csodálatos magyarországi miliő az, ahol most vagyok. Szabad strand van, itt biztosan nem veszik el az ember pénzét, csupán azért, hogy jól érezhesse magát. Kék és hófehér habszivacs felhők és hatalmas nagy tölgyfák vesznek körül, épp az egyik árnyékában ülök és bújok a nap elől. A tavon szörföznek, csónakáznak, vízi bicikliznek – ez maga meseország.
Általában itthon, vagy külföldön szeret inkább nyaralni?
– Az én nyaralásaim fókuszában mindig magyar területek vanna, én nagyon szeretem Magyarországot. Imádom a Balatont, Orfűt, a Tisza tavat, Hévíz városát, de bármilyen más magyar területen feltalálom magam. Tudja, én általában összekötöm a fellépéseket a pihenéssel. Nem az van, hogy kiveszek egy, vagy két hetet, inkább azt választom, hogy ahová hívnak fellépni, ott pihenek is. Most is játszottam, a Sárkányszív bemutatója volt múlt hét szerda este. Egy pár héttel ezelőtt viszont egy úgynevezett bakancslistás nyaraláson vettem részt, baráti körben egy Földközi-tengeres kirándulásra mentünk, luxushajóval. 67 évet kellett várnom – mondhatni kitartóan hittem az álmom megvalósulásában – de végre kipipálhatom az álomhajós utazást. Több nagy kikötővárosban megfordultunk, kirándulhattunk. Olaszországból indultunk és oda is érkeztünk vissza.
Egyszerre dolgozik és pihen is. Hogyan lehet kettéválasztani a munkát és a pihenést, ugyanazon időben?
– Gyakorlat teszi a mestert. (nevet) Sokáig, hosszú évtizedeken keresztül nem így történt. Régen odamentünk a fellépésekre, s aztán hazajöttünk. Aztán mikor ki volt tűzve egy nyaralási időpont, egyszerűen kiiratkoztam Magyarországról. Egy-két hétig pedig nyaraltam. Aztán felváltottam mindezt arra a szisztémára, hogy ha tudom, hogy hol és mikor vannak fellépéseim, az adott városban foglalok magamnak szállást és maradok egy picit.
Ilyenkor ki tud törni a mindennapi szerepköréből, vagy nem is próbálkozik ilyennel?
– Persze. Nem okoz problémát. Most is itt ülök a parton, egyedül, civilként. Megismernek, halkan köszönünk is egymásnak az emberekkel – ezek jól esnek. Összenézünk, összekacsintunk, van, hogy kérnek egy szelfit is, akkor persze felöltözőm, megigazítom a hajam, hogy mégse rontsam a képet. (nevet)
Van olyan helyszín, ahová újra és újra visszatér? Ha igen, mi vonzza oda?
– Persze, a Balaton! Édesanyám miatt járok oda, hiszen ő Siófokon lakik. Minden normális családban a felnőtt fiúgyermek – ez esetben én – haza kell, hogy látogasson. Ez egy jó dolog, pláne, ha még ott van a Balaton is. Budapest környékén lakom, onnan 45-50 perc alatt lent vagyok édesanyámnál és a magyar tengernél.
Volt már olyan utazáson, amelyen tanult valamit, amit aztán tudott alkalmazni az élete egy-egy területén?
– Vannak olyan élményutak, amelyeket az ember szívesen elmesél másoknak is. Amikor Floridában turnéztunk, egy alkalommal eljutottam a NASA központba. Most, hogy Kapu Tibor járt az űrben tudom mihez kötni, így újra és újra eszembe jut az az élmény. Ott voltam és láttam, hogy a jövőt hol csinálják.
Amikor repülővel utazik, van olyan hely, amit preferál az utazás során?
– Igen. Sokakkal ellentétben viszont én nem az ablak mellett, sokkal inkább a folyosónál szeretek ülni. Illetve a ki és beszállórésznél, ott ugyanis sokkal több a hely. Jól esik kinyújtani a lábam, ezt a fajta komfortot szeretem, főleg a hosszú utakon.
Volt már olyan eset, hogy vakon választott nyaralási úticélt?
– Én nem ilyen vagyok. Az a fajta vagyok, akik megtervezi, megszervezi és körültekintő.
Mi az az egyetlen dolog, ami nélkül nincs nyaralás ön számára?
– Nincs ilyen, mindig feltalálom magam. Mondhatni: kreatív vagyok és praktikus. Van egy svájci bicskám, ami jó, ha ott van a kocsimban, hátha szükség lesz rá. Manapság a mobiltelefon az egyetlen olyan eszköz, amit, ha nem viszünk magunkkal, félembernek érezhetjük magunkat. Én is így vagyok ezzel, az életem részévé vált.
Nyaraláskor szívesen vesz fel olyan ruhákat, amelyeket itthon mondjuk nem viselne?
– Persze! Most is küldtem egy barátomnak egy fényképet magamról, mire ő meglepetten visszakérdezett: „mi ez a hajós sapka rajtad?”. Ilyenkor nyáron az ember egy kicsit lazább, én is szívesebben hordok olyan ruhákat, kiegészítőket, amelyeket a hétköznapok során nem vennék fel. Alkalomnak megfelelően kell öltözni, a strandon is: jöhetnek a színes ruhák és a kapitány-sapkák. (nevet)
