Alberto Blasco Ventas 23 éves spanyol meglátogattta azt az ukrajnai Irpin közeli hidat, amelyet a háború első napjaiban, 2022 tavaszán robbantottak fel, hogy megállítsák a megszálló csapatok előrenyomulását Kijev felé. Ez a helyszín a nyugati turisták egyik kedvence.
„Először vagyok háborús övezetben” – mondja Blasco Ventas az AFP riporterének, miközben a hidat bámulja. A spanyol turista túrára indult a kijevi régióba. A főváros ugyan több száz kilométerre van a fő harci fronttól, de szinte naponta támadják orosz drónok és rakéták. „Egy kicsit félek, nem fogok hazudni, egy háborús övezetben sosem lehet tudni” – mondja.
A sötét hajú, fiatalos vonásokkal rendelkező férfinak először a rokonai rosszallását kellett leküzdenie az utazással kapcsolatban, majd következett egy repülőút Moldovába, végül egy 18 órás utazás alvósvonaton. A híd után meglátogat egy elszenesedett autókból álló temetőt, majd Borodankát, az orosz invázió kezdetén feldúlt várost.
Blasco Ventas számítástechnikus minden egyes szakaszát filmre veszi, mert influenszerré akar válni. A felvételeket a YouTube-csatornáján osztja meg, ahol már 115 ezren követik őt. Hasonlóképpen közvetítette már tapasztalatait az Egyesült Államok „legszörnyűbb elmegyógyintézetéről” vagy a világ „legveszélyesebb határáról” Kína, Oroszország és Észak-Korea között.
A bevétel egy része a hadseregnek megy
Ukrajnában körülbelül tíz cég kínál ilyen típusú túrákat. Napi 150-1000 eurót kérnek a célállomástól függően. Ez egy marginális, de egyre növekvő üzletág. A kínált túrák az úgynevezett sötét turizmus részét képezik, amely tragikus eseményekhez kapcsolódó helyszínek meglátogatását kínálja. Az invázió előtt évente több tízezren látogattak el az 1986-os nukleáris katasztrófa helyszínére, a csernobili zónába; a háború idején ez a terület le van zárva a nagyközönség elől.
Utazását a War Tours szervezte, amely arról számol be, hogy január óta mintegy 30, főként európai és amerikai ügyfél vette igénybe szolgáltatásait. Az országba érkezéskor 150 és 250 euró közötti összeget fizetnek az utazásért. A bevétel egy részét a hadseregnek adományozzák. A projekt „nem pénzkérdés, hanem az emlékezet életben tartása” – mondja a társalapító Dmitro Nikiforov.
Egy másik hasonló cég, a Capital Tours Kiev vezetője, Szvitozar Mojsejev megerősíti, hogy a vállalkozásból származó bevétel minimális. A károk megmutatása a külföldieknek szerinte olyan, mint egy „oltás, hogy soha többé ne forduljon elő ilyesmi”.
Túl kényelmes élet
A legtöbb túra Kijevre és környékére összpontosít, ahol Irpin és Bucsa, a 2022 tavaszán Oroszországnak tulajdonított, civilek elleni mészárlás helyszínei is fekszenek. Néhány cég azonban egyre közelebbi túrákat kínál a fronthoz. Egyikük a szenzációra törekedve többnapos dél-ukrajnai túrát is kínál, amely akár 3300 euróba is kerülhet.
Az amerikai Nick Tannak Kijev nem volt elég. Júliusban az északkelet-ukrajnai Harkivba utazott, amelyet állandó bombázások érnek, és amely mintegy 20 kilométerre fekszik a fronttól.
„A saját szememmel kellett látnom ezt a háborút” – magyarázta döntését a 34 éves férfi, aki megelégelte a hollywoodi filmekben a hősies csatákról szóló történeteket. Még közelebb is akart menni a fronthoz, de a vezetője elutasította.
Az amatőr fotós ukránokkal akart találkozni, és megosztani a történeteiket az Instagramon. De „bizonyítani akart valamit” magának is, mert a nyugati életet „túl kényelmesnek” találta.
„Erőteljes élményeket keresek” – vallotta be Tan, hozzátéve, hogy már ejtőernyőzött és részt vett egy rave-partin is. De ezek az élmények már nem voltak elégségesek számára, ezért a következő lépése az volt, hogy elutazott egy háborús övezetbe.
Látta az ukrán szomorúságot
Az Irpiniben élő Ruszlan Szavcsuk nem érti ezt az adrenalin hajhászást.
„Nemrég egy robbanó Shahed drón zuhant le a házamtól mintegy 300 méterre, így nem vágyom hasonló élményekre. De ha valaki ilyesmire vágyik az életében, az az ő joga” – mondja Savcsuk.
Az 50 éves férfi azt jónak tartja, hogy az utazók hasznot hoznak ezeknek a városoknak. Szavcsuk filmproducer, és Irpin városának ad tanácsokat a turizmus terén, hiszen „még egy olyan nehéz téma, mint a háború is hozhat valami jót”.
Irpin tisztviselője és Bucsa volt alpolgármestere megjegyzi, hogy egyes lakosok „vérfröccsöntött pénznek” tartják, és nem mindig értik, miért jönnek külföldiek a gyászukat nézni. Szerinte azonban a negatív reakciók kisebbségben vannak, és sok helybéli számára ezek a turisták csak az új ukrán valóság részei.
Körutak és városnézés
Mariana Oleskivova, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Ügynökség elnöke elismeri, hogy ez a fajta turizmus számos etikai kérdést vet fel. Úgy véli azonban, hogy az ilyen utazások iránti kereslet elkerülhetetlenül növekedni fog. És lehet, hogy az invázió térdre kényszerítette a turisztikai ágazatot, de idén az ágazat várhatóan meghaladja a háború előtti, 2021-es szintet, amikor a világ a covid-19 járvánnyal küzdött – véli Oleskivova. A turizmus most elsősorban a belföldi turizmusra támaszkodik, mivel a hadiállapot idején a hadköteles korú ukrán férfiak – kivételektől eltekintve – nem hagyhatják el az országot.
Oleskivova szerint tavaly négymillió külföldi turista érkezett Ukrajnába, kétszer annyi, mint 2022-ben, többségük szakmai okokból. Az ország is készül a háború utáni időszakra, olyan csoportokkal kötnek reklámszerződéseket, mint az Airbnb vagy a TripAdvisor.
„A háború nagy figyelmet irányított Ukrajnára. A márkánk erősebb lett emiatt, most már mindenki ismeri az országunkat” – mondja Oleskivova.
